Erős Vár, 1946 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1946-03-01 / 3. szám

_______________________________________________________________%_______________________________________________________________________________________________

VOL. 14-IK ÉVFOLYAM CLEVELAND, OHIO, 1946. MÁRCIUS 3-IK SZÁM.

Életét adta váltságul sokakért. . .

x Az első pillanatra az a gondolata támad az embernek, hogy Jézus áldozatának nagysága m? nem domborodik ki olyan erőteljesen, mint békés időkben, amikor itt is ott is megsirattunk egy egy gyermeket vagy (hirtelen elhalt embereket. Ma arra gondolunk, hogy Jézus szenvedésénél nem volt kisebb sok százezer embernek a gázkamrákban, kontcentrációs táborokban való kínlódása és embertelen halála. S ez a gondolatunk nem vezet istenkáromláshoz, mert igaz, hogy a golgota: kereszthalál se lehetett kínosabb, mint sok embertársunknak éhenhalása. Sőt a* lelki szenvedések mélységeit is méltán hasonlíthatjuk J ézus lelki szenvedéseihez, amikor arra gondolunk, hogy voltak esetek, amikor szülőknek kellett végignézni gyermekük kivégzését vagy gyermekek voltak tanúi annak, hogy édesapjukat és édesanyjukat vagonokba zárva vitték a szörnyű halálba. Az emberi értelem megbénul s az emberi szó erőtlenné válik a kínszenvedések pokoli utjának megfestéséhez.

És mégis van egy nagyon lényeges külömbség Jézus halála és az emberek százezreinek a halála között. S ez a külömbség abban áll, hogy mig a százezrek kínos halála egyetlen egy embernek a váltságát és üdvösségét sem biztosította addig Jé- zus halála emberi lelkek millióinak, sőt az egészj.emberiségnek a bűntől és kárhozattól való megváltás lehetőségét adja, Amig tehát az emberiség kínos szenvedésének nincsen egy ilyen célt jelentő jellege az ember örökkévaló boldogsága érdekében, ugyanakkor Jézus halálára szükség volt, mert csakis az Ö ártatlan vérének kihullása hozta meg a lelkek örök üdvösségre való megváltását. Nem mondhatja senki mégcsak azt sem, hogyha egy vagy tízmillió ember fog meghalni, akkor biztos béke lesz a földön, de elmondhatjuk azt, hogy mivel Jézus meg halt, aJzért van váltságra való lehetősége minden embernek, ingyen a Krisztus érdeméért. Ezt fejezi ki az a mondat, hogy életét adta VÁLSÁGUL.-”

II. A második nagy eltérő külömbséget pedig abban találjuk, hogy Jézus az életét ezért a váltságért “adta”. Nem azért halt meg Jézus, mert nem volt más lehetősége. Itt is előállhatna valaki azzal a gondolattal, hogy hiszen éppen a háborúban nagyon sok példáját idézhetnénk az önkéntes önfeláldozásnak. Ez is igaz. Az emberiségnek nagyon sok fényes csillaga sőt éppen a legfelségesebben ragyogók nagy célok elérése érdekében helyezték életüket a nagy ügy oltárára.De még itt is van nagyon sok vonás, amelyik nem emelkedik fel a krisztusi ajándék magaslatára. Elsősorban is a legtöbb ilyen emberi martiromság előzetesen minden erejével küzd az ellen, hogy ne úgy legyen s csak, amikor semmi más ut nincs kifelé, akkor adja életét is. Jézus viszont tudta, hogy más ut és lehetőség egyáltalán nefti is lehetséges, mégis elindul az engedelmesség útjára, még pedig élete legelső öntudatos lépésétől kezdve. Arra is rámultathatunk, hogy a martyr halál az emberi életnek egyetlen utolsó nagy ajándéka a célért, Jézusnál viszont egy állandóan átadott életnek az az ünnepélyes perce, amikor az a boldog kijelentés hangzik el, hogy “elvégeztetett”. Azaz a megváltás teljes bizonyossággal megvan Jézus engedelmes elhatározásában és magatartásában s ártatlan vére csak pecsét a megváltás hitelesítésére. Ezt nem mondhatjuk el a martyroknál, mert az ő haláluk csak egy nyomaték a cél hangsúlyozására, de még nem jelent végleges diadalt. Jézus életét ADTA, mert azzal mindent elvégzett.

III. Még két nagyon fontos dolgot kell szemel ott nünkT Az egyik az, hogy Jézusban egy töké: ^es és ártatlan emberi és isteni élet áldoztatott fel. A másik pedig az, hogy a megváltás az egész emberiségre vonatkozott. Nem lehet tehát Jézus halálát lekicsinyíteni oda, hogy meghalt a hazájáért vagy a zsidó népért. Jézus válság halálának a fennsége éppen abban van, hogy Isten minden teremtett gyermekét magába foglalja. S ez az egyetemes megváltás, ez a Jézus Krisztusban nyert vérközösség adja meg azt a fundamentumot, amelyre az emberiség reménye épül földi és mennyei szempontból. Egyenlő eshetőséggel veheti ajkára a Jézus nevében vailó, Isten kegyelméhez forduló kérést a világ bármely nemzetségének a gyermeke, mert mindenkiért ugyanazt az árat fizette meg Krisztus.

Kit mernénk mi kizárni, ha egyszer Krisztus életét a^ta sokakért.... Ugyanakkor szörnyű dolog lenne, ha önmagunkat akarnánk kizárni ebből a kegyelemől.

Braohna

MAGYAR RAB 4MAJ A

Irta, Gyóni Géza 1915 májusában

Csukódjatok be rácsos ablakok,

Isten szemei csak ti nyíljatok.

Isten szemei, fényes csillagok,

Rabságos éjben, bus térdeplésben Lássátok szegény esdeklő rabot.

Magyar tanyákon zug a fergeteg;

Magyar határon dúl a vad sereg.

Isten szemei ébrek legyetek,

S kit vert sok átok, ti virasszatok,

Ti virasszátok árva népemet.

Kárpát sziklái égig álljanak' Tokaj vesszői vassá válljanak; Tépjétek össze erdei vadak,

Ki gyűlölt kézzel rombolna széjjel Ezer esztendős szent oltárokat.

Kunság mezőin ami megterem Ölő fegyverben ólommá legyen, Magyarád mustja méreggé legyen: Tiszai tájon kunyhó se álljon, Kunyhó se álljon soha védtelen.

Csukódjatok be rácsos ablakok, Erdők szálfái mind őrt álljatok. Isten szemei, fényes csillagok, Rabságos éjben, bus térdeplésben így imádkoznak a magyar rabok.