Erős Vár, 1945 (15. évfolyam, 3-12. szám)

1945-07-01 / 7. szám

6-IK OLDAL ERŐS VÁR 1945 JULIUS ségnek, mint az a század, amely a középkort elválasztotta az új­kortól. A középkor világszem­lélete megdőlt, az iskola böl­csészetet kikezdte a kételkedés; az emberek felszabadultak a századokon át megdönthetetlen­nek hitt tekintélyes korlátái alól. A határtalan züllöttség ab­ból magyarázható, hogy az em­berek elvesztették lelki egyensú­lyukat. És ebből a szörnyű fel­fordulásból mégis egy uj világ született meg; az európai embe­riség uj korszaka: a festészet, szobrászat, építészet csodás al­kotásokat termelt, azután kö­vetkezett a modern bölcsészet és a tudomány. Becs volt egyik központja. A tudósok, kiknek szellemi vezére Rotterdami Erazmus volt, megnyitották ta­­nitványaik előtt a latin bölcsek könyvvilágát. Ezek nem egy le­tűnt korszak érdekes emlékei voltak, hanem az elmulhatatlan szépségek és örök igazságok for­rásai. Zwingli a bécsi egyetemen két esztendőt töltött, innét Baselba ment, ahol a kiváló Wittenbach Tamás volt a tanítómestere; Wittenbach, aki az előreformá­­torok közé számit, igen nagy ha­tással volt Zwinglire. Baselban elhatározta, hogy visszatér szü­lőföldjére, előbb azonban Kon­­stanzban pappá -szentelték—Pa^ pi működését darusban kezdte meg, innét Einsiedelnbe ment át lelkésznek, közben folyton ta­nult és tanulmányozta a bib­liát; erre az időre esnek első irodalmi kísérletei is. Mint tá­bori lelkész résztvett az 1512-i páviai hadjáratban, melynek tör ténetét meg is irta egy latin nyelvű müvében. 1516-ban ment át Einsiedelnbe, ahol reformá­­tori működését Luther Márton­nal csaknem egyidőben megkezd te. Miként Luthernak, neki is üdvözülése felől támadtak “ké­telyei, benne is az a hit érlelő­dött meg, amely 'Lutherban, hogy “az Isten szava az egyet­len irányzó a hitre és az élet­re’’. Elkezdte tanítani, magya­rázni a Szentirást a népnek. így támadt fel a reformáció svájci iránya. Öt is, mint a witten­bergi prófétát, a bűnbocsátó cé­dulák árusítása botránkoztatta meg. Zwingliben megvoltak bő­ven azok az adományok, ame­lyek őt szellemi vezérré, az új­kor egyik megalapítójává tet­ték; egyaránt nagy volt, mint elme és jellem; a tudás egyesült benne a hittel és semmitől sem rettenő bátorsággal. Reformátori működését nem részletezzük. Tanításai gyorsan elterjedtek. Öt kanton maradt hű a katolikus egyházhoz; Zü­rich és Bern városok a reformá­cióhoz szegődtek. Svájc ugyan­úgy, mint Németország, két párt ra szakadt; a reformáció híveire és ellenfeleire. Miután a kato­likus kantonok Ausztriával szö­vetséget kötöttek, megkezdődött az ellenségeskedés. Zürich váro­si tanácsa Zwingli indítványára elhatározta, hogy a fegyveres bántalmaknak fegyverrel sze­gül ellene. Az volt a terv, hogy a katolikus kantonokat megtá­madják, még mielőtt azok Ausz­triától segítséget kapnának. 1531 júniusában a zürichiek körülbe­lül ötezer harcost számláló se­rege Kapeln falunál ütötte fel táborát. Az ellenfelek békét kö­töttek, de októberben kiújultak a harcok; a reformáció híveinek kis, felkészületlen seregét meg­támadta a katolikus kantonok túlereje. Zwingli maga állt gyenge csapata élére, de a túl­erő körülfogta és 1531 október 11-én este, ellenséges fegyver­től találva, hősi halált halt. VENDÉGLÁTÓ TEMPLOMOK Egy lelkész egyszer a követ­kező kérdést tette fel híveinek: Mit csináltok, ha vendég érke­zik a házatokba? Siettek szét­szórni a papirost és földre hány­ni a könyveket? Vagy széket tesztek az ajtóba, hogy a ven­dég átessen rajta? Ha pedig ebédre hivatalos, akkor siettek megenni a részeteket, mielőtt a vendég az asztalhoz ül? És ha véletlenül együtt ültök le, az ebéd után otthagyjátok és sza­ladtok az utcára, hogy valame­lyik szomszédnak elmondhassa­tok mindent, amit hallottatok ebéd közben?” — “Nos, atyám­fiái — mondotta a lelkész, — ezt csak azért kérdem, mert ha hozzánk jönnek vendégek, akár a templomba, akár a mi ebé­dünkre, ti mindig így tesztek, mintha ez volna a szokástok odahaza is.”' “A mi templomunkban ti vagytok a házigazda, vigyázza­tok arra, hogy a vendégeknek járó figyelmet és szeretetet ép­pen úgy megadjátok, mintha otthonaitokban lennétek. Legye­tek figyelmesek és keresztyén szivüek, ha idegenek néznek rá­tok, nehogy még a hitetlenek is megbotránkozzanak rajtatok, — akik a Krisztus neyével dicse­kedtek.” KATONÁINK A JAPÁN SZIGETEKEN Azok az amerikai fiuk, aki­ket az európai harctérről most a japán hadszintérre visznek, másfajta terepet fognak ott ta­lálni, mint amilyenhez Euró­pában szokva voltak. Európában szárazföldi hadjáratot viseltek — a normandiai és szicíliai át­keléstől eltekintve. A Csendes Óceánban azonban kénytelenek voltunk eddig szigetről-szigetre haladni, amikor is a rengeteg japán sziget közül csak azokat szállottak meg, amelyeknek stratégiai jelentőségük volt ab­ban, hogy Japánt magát elér­hessük. Két ugródeszka kínál­kozott erre. Az egyik alkalmas szigetcsoport az ázsiai száraz­föld közelében húzódik el, a má­sik a Csendes Óceán felől védi Japánt.. A két csoport egymás­hoz való legközelebbi távolsága 850 mérföld, ami a csendesoce­­áni távolságokhoz képest csak bakugrás. Szívélyes és körültekintő kiszolgálás BODNÁR A. LAJOS TEMETKEZÉSI INTÉZETE 3929 LORAIN AVENUE Telefon: MElrose 3075 vagy 3076 CLEVELAND, OHIO Iwo Jima, amely a Csendes Óceán felől védte Japánt, 750-4* mérföldnyire esik Honshu déli partjától, amely a japán anya­ország legnagyobb szigete s igy alkalmas arra, hogy Tokiót on­nan támadjuk meg. Ez a kis ko­pár sziget a jelen század ele­jén még teljesen lakatlan volt; stratégiai fontossága azonban ha marosan nyilvánvaló lett és a japánok hatalmas erődítménye­ket építettek Iwon, az egyetlen, ahol repülőtereket lehetett fel­állítani. Iwo vulkanikus láva­­képződésekből jött létre s né­hány négyzetmérföldet foglal el csupán, igazi kikötői, ivóvíz és növényzet nélkül. Északi csúcsá­ról még most is kékes kénfüst szálldogál a levegőbe. Déli csú­csán a Surabachi hegy emelke­dik, amely 500 láb magasságú vulkán; tetején ma már ameri­kai zászló leng, amelyet az ame­rikai folyóiratok oly gyakran reprodukáltak. Iwo repülőtere­iről amerikai csatagépek emel­kednek a levegőbe, hogy a Mari­ana szigetekről kiinduló bom­bavetőinket védelmezzék és igy a Japán elleni félelmetes re­pülőhadjárat fontos bázisul szol gálnak. Iwotól nyugatra, 850 mér­­földnyi távolságban fekszik Okinawa, Kyushutól, a japán anyaország legdélibb szigetétől csak 330 mérföldnyire. Iwot és Okinawát a Bahamas szigetcso­porthoz és Floridához lehetne hasonlítani amerikai viszonylat­ban. Az emberek földműveléssel foglalkoznak, a hegyek és ten­gerpart közti keskeny sávút cu­kornáddal, édes burgonyával, rizzsel beültetve és a legszük­ségesebb házi állatokat tenyészt­ve. Az ipar még alacsony fo­kon áll. Nádcukor előállításával, selyemszövéssel, lakkozott áruk és panama kalapok készítésé­vel foglalkoznak a kisipari üze­mek. Majdnem minden évben csendesoceáni tájfun pusztít a szigeteken, gyakran épen olyan­kor, amikor a termést akarják betakarítani. Okinawa a legna­gyobb sziget, 70 mérföld hosszú és 2-18 mérföld széles. Kiimája igen mérsékelt. Télen 50 fok, nyáron 81 fok a hőmérséklete. A sziget közepén gazdag a nö­vényzete és a föld igen jól mü­veit. Okinawa birtoka azért volt oly fontos Amerikára nézve, mert a már elpusztított Naha kikötője nagyszerű tengerészeti bázist nyújtott. Milyen a japán anyaország képe Okinawaból és Iwoból nézve, amelyekért amerikai fiuk életben és vérben oly magas, árat fizettek? Kyushu, az Oki­­nawatól északra eső sziget, a japán belső védelem magvát al­kotja. Kyushuban vannak a legnagyobb kiterjedésű repülő­terek, amelyek az északra fekvő ipari központokat, továbbá Ko­reát és a keletre fekvő Mand­zsúriát és Észak-Kinát védik. A belső tengertől északra fek­szik Honshu szigete, amelyen Tokió és Yokohoma van, Iwotól pontosan északra. Honshu a ja­pán császárság szigetországának legnagyobb láncszeme. Valószínű, hogy mire fiaink Európából a Csendes Óceánhoz érnek a Japán elleni offenziva végső fázisához érünk. Az ame­rikai haderők délről, keletről, északról és valószínűleg a nyu­gatra fekvő ázsiai szárazföldről is támadásba fognak lépni. KÖSZÖNET! Még úgyszólván ki se érhet­tek az előfizetési felhívások, máris sok olvasó testvérünk sie­tett válaszolni és beküldeni elő­fizetését az Erős Várra. Nagyon köszönjük ezt a megértő jóaka­ratot s reméljük, hogy nem lesz egyetlen testvérünk se, aki ne követné a példájukat. Egyhá­zaink népéhez ez az egyetlen illő magatartás. Tartsuk meg és növeljük erőssé az amerikai magyar evangélikus sajtó mun­káját. Y

Next

/
Thumbnails
Contents