Erős Vár, 1944 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1944-06-01 / 6. szám
2-IK OLDAL ERŐS VAR 1944 junius ARRÓL, AMIT MÉG NEM TANULTUNK MEG A mi amerikai bevándorolt egyháztagjaink, amikor az Anyaszentegyházra gondolnak, még máma is az óhazai szemüvegen keresztül látják az Anyaegyházat. Az óhazában — egyházunk államegyház volt. Amerikában minden egyház szabad egyház. Az óhazában az egyházi adót az állam hajtotta be. Amerikában az egyházak önkéntes adományokból tartják fenn magukat. Az óhazában kisebb és szegény egyházakat az állam segítette. Amerikában minden segítség forrása a hivő és az ő önkéntes adománya. Az amerikai demokrácia eme keresztény szellemében működnek a protestáns egyházak. Az egyéni hívők tartják fenn az egyes gyülekezeteket és a gyülekezetek alakítják a konferenciákat (esperességeket), az egyházkerületeket (synodusokat) és végül az egyetemes egyházat, meiy a mi számunkra a United Evangelical Lutheran Churchöt jelenti Amerikában. Az egyes gyülekezetek célja istápolni az egyes hívők lelki szükségletét. Az anyaegyház célja a világot megmenteni a Krisztus szellemében. Máma, mikor az egész világ úgy vágyódik a béke után, csak úgy remélhetjük a világbéke eljövetelét, ha a krisztusi anyaszentegyház, mint világ egyház teljesiti a Mesternek nagy parancsát: “Menjetek a széles nagy világba és tanítsátok a népeket az Isten Igéjére — és a testvéri szeretetre. Ez a mennyei munka sok pénzbe keiül és apostoli lelkű emberekét igényel. A Krisztus egyházában vannak bizonyos dolgok, amiket az egyes gyülekezetek tartoznak elvégezni és ismét vannak olyan dolgok, amiket csak a gyülekezetek összessége tud teljesíteni. Az amerikai Anyaszentszentegyház gazdag isteni értékekben, de szegény anyagi javakban. De az amerikai Anyaszentegyház tud gazdag is lenni földi értékekben is, amikor a hívek és a gyülekezetek átérzik és megértik az egyház isteni rendeltetését és eme célra jó szívvel adják az ő Kegyes adományaikat. És itt van az a pont, amit mi, bevándorolt amerikai evangélikusok nem értünk meg. Amikor az amerikai Anyaszentegyház segítséget kér tőlünk, a mi egyházaink tagjai azt hiszik, hogy az fölösleges. Beérik azzal, hogy saját gyülekezetüket fentartják, de az egyház világ megváltó munkájából nem veszik ki a részüket. Ezért van az, hogy az amerikai evangélikus egyházak népei sokszor kétségbe vonják, ami igaz keresztyénségüket. Amikor az egyes egyházak kimutatásai megjelennek, hogy melyik egyház mennyit adott az anyaegyház eme szent munkája segítésére,, a mi bevándorolt egyházaink mindig az utolsó rubrikában vannak és az ő segítségük sokszor nullával van jegyezve. Pedig ha egyházaink minden tagja .csak egy avagy két dollárt adna évente eme világ megváltó szent munkára, ezzel mi nemcsak gyülekezeteinknek szereznénk jó nevet, de ugyanakkor minden egyes jó szivü adakozó önönmagának is ama boldogító tudatot szerezne meg, hogy én, mint egy egyéni hivő is részt vettem a világ megváltás szent munkájában. Békéről álmodozni, világ békéről beszélni csak üres fecsegés, — a világ békéért dolgozni és áldozni kell. A Krisztus Anyaszentegyháza, mely 19 évszázaddal ezelőtt 12 egyszerű krisztusi tanítvány szorgalmas és ihletett munkája révén terjedt el az egész világon, van hivatva arra, hogy a háború után a békesség és világtestvériség evangéliomát terjessze egy a háború miatt megsebzett szivü emberiségnek. REV. DR. STIEGLER S. ERNŐ, főesperes. A NAGYVILÁGBÓL Lengyelország megszállása óta igen kevés hir kerül ki Amerikába a Lengyel Evangélikus Egyházról. Néha-néha a földalatti hirszolgálat pár hirt ki tud küldeni. Ilyen forrásból ered a következő leírásunk. 1939 szeptemberében, amikor Waisót bombázták, a warsói evangélikus templom is a bombázások martaléka lett. A nagytemplom tornyán állott egy aranykereszt, mely a gyujtóbombáktól kigyulladt templom égésénél a legtöbb ideig érintetlenül maradt. A tető már porrá égett, a lángok már a toronyra is átterjedtek, a füststüzoszlopok között az aranykereszt egyenesen meiedt az égnek, mintegy szimbolizálva a lengyel evangélikusok megdönthetetlen hitét Krisztusban. A megszállás után következett a lelkészek és plébánosok összefogdosása. Azután csendes lett minden. Félelem szállta meg Amerika evangélikus népét, hogy a warsói ev. templomhoz hasonló sorsra jutnak a többi templomok is. Félelmük beigazolódott, amikor 1942 őszén az a hir került hozzánk, hogy 19 lengyel ev. lelkész a koncentrációs táborokban találta meg halálát, nagy kínzások után. A lengyel evangélikusok élete még ma is kétséges, azonban ma tudjuk már azt, hogy a katakombákban tovább folyik az evangélium munkája, s földalatti istentiszteleteiken szól hozzájuk anyanyelvükön az Urnák szózata.----------V----------UJ LUTHERÁNUS SERVICE CENTER NEW YORK VÁROSÁBAN A 39 East 50th utcában, a város szivében, uj szolgálati központot alakított a National Lutheran Council és a Missoury Synod. A hely közel van a Madison Square Garden, Radio City Music Hall és a St. Patrick Catedrálishoz. Minden katonát szívesen látnak ezen uj szolgálati helyen.
