Erős Vár, 1943 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1943-02-01 / 2. szám
1943 február hó ERŐS VAR 3. oldal. akkor az nagyon kedves ügy és azért mindenki igyekszik valamit tenni. Sajnos a tényállás az, hogy eddig senki sem tett semmit ezért, a ‘ szívügyért \ Nem mondtam igazat, mert egy valaki tett valamit ezért az ügyért. Ez az egy valaki pedig maga a Perth Amboyi gyülekezet. A helyzet ugyanis az, hogy ünnepélyes ígéretet tettünk a Perth Amboyi magyar evangélikus gyülekezetnek arra, hogy őket megfogjuk MINDNYÁJAN segíteni, de elvárjuk tőlük is azt, hogy mutassák meg, hogy bennük is megvan az áldozatkészségre a hajlam. Ezen utasítással küldtük haza a Perth Amboyi delegátusokat Buffaloból. Erre a szives biztatásra a Perth Amboyi nép nekigyürközve, nagy áldozat és lemondás árán előteremtett 500 dollárt, amit adósságba le is törlesztett. Erről tanúbizonyság az Erős Vár decemberi számában lévő Perth Amboyi hírekben közölt kimutatás. Azóta a Perth Amboyi gyülekezet reménykedve várakozik, hogy mit fog tenni az Amerikai Magyar Lutheránus Konferencia, azaz nem is annyira a konferencia, mint inbább a konferenciának élő tagjai, a gyülekezetek. Mi, akik alaposan átvizsgáltuk a kis Perth Amboyi gyülekezet anyagi helyzetét, tisztában vagyunk azzal, hogy a szép kis Perth Amboyi templom és papiak, melyre már nincs sok adósság, el fog veszni, ha mi nem sietünk a már kimerült kis nyáj segítségére. A buffaloi konferencia határozatait gyülekezeteink elfogadták, magukévá tették és ami az Erős Vár dolgát illeti, gyülekezeteink nagy része, már dicséretes módon be is váltotta. Sajnos a ‘szívügyről’ még eddig sehol sem volt szó. Itt az ideje, hogy egyháztanácsaink, akik tudjuk, hogy hivatásuk magaslatán állnak, itt is megteszik kötelességüket. Tudjuk, hogy gyülekezeteink derék népe sorsközösséget fog vállalni a kis Perth Amboyi nyájjal és az ő bőkezű adakozásuk ezt a ‘szívügyet’ is sikerre fogja vinni. Leffler Andor. REVOLVEREZÉS AZ EGYHÁZBAN. Még a korcsmák füstös levegőjében is bűn a revolverezés. Még az alvilág törvényei is lenézik azt, aki szükségtelenül használja fegyverét. Amikor egy ostoba fajankó, aki társai között töltött fegyverrel bravuroskodik, mutogatja azt, amit tud vagy nem tud s általa a “geng” életét veszélyezteti, vagy esetleg lövöldözik is, azt a műveletet “revolverezésnek” nevezik. Valahányszor emberek olyasmit tesznek, amit józan ész mellett nem tennének, kis eredményekért óriási dolgokat veszélyeztetnek, akkor azt szintén “revolverezés-nek” nevezzük. Amikor egy neveletlen gyerek azzal fordul az apjához: “Apám adj nekem 5 dollárt azonnal, mulatni akarok és ha nem, akkor fejbe lövöm magam.” Az ilyen tiszteségtelen viselkedésre is azt mondják, hogy “a gyerek revolverezik az Apjával.” Amilyen szégyenteljes dolog az, ha valamelyik családban előfordul ilyesmi éppen úgy megvetésre érdemes az, ha az egyházi élet nagy családjában fordul elő hasonló eset. Amikor a gyülekezeti tagok közül valaki indítványt tesz valami közömbös dologra nézve s kijelenti, hogy “ha pedig ez nem lesz ugv, akkor itt hagyom az egyházat” az olyan tudatlan és szívtelen ember a maga hitetlenségéről és butaságáról tesz bizonyságot, mert kis ügy ellenében óriási dolgot tesz kockára. Amikor egy ifjúság oda áll a lelkész elé s azt mondja: “mi mulatságot akarunk s ha nem kapunk rá engedélyt', itt hagyjuk az egyházat.” Olyankor az ifjúság revolverezik az egyházzal. Az ilyen magatartás természetesen, józan, tisztesség tudó és mindenek felett keresztyén ifjúságnál el sem képzelhető. Hiszen ez nem kevesebb, mintha valaki azt mondaná az édesanyjának: “Anyám ezentúl, mindennap megtisztítod a cipőmet, mosni fogod a lábaim s ha én bejövök a szobába, akkor te azonnal kicsúszol s ha véletlenül valaki megkérdezné, hogy ki vagy te nékem, mondd azt, a szolgám, akihez én a lábomat törlőm.” Kis józanság néha nem ártana az egyházi élet berkeiben, ahol néha úgy repkednek a nagy szavak, mint az éretlen gyerkőc puskagolyója. Nem tudjuk, kit sebezhetünk meg vele s kinek lesz egy egész életre szóló nagy halottja, mert valaki ‘ ‘ revolverezett. ’ ’ Brachna Gábor. Légy olyan ember és élj olyan életet, hogy ha minden ember olyan lenne mint te és minden élet olyan lenne, mind a tied, ez a világ Isten paradicsoma lenne. (Brooks Fiilöp.)
