Erős Vár, 1942 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1942-04-01 / 4. szám
1942 április hó ERŐS VÁR 3. oldal. MÁRIA SIR... Mária sir Jézus sirjánál. Siratja az Urat, lelkének vigaszát, szivének erejét, életének reményét. Az a sir magába zár mindent, ami az ő életében érték volt, reménység, szépség. Sir és sirása minden reménység temetése. Könnye a kétségbeesés záloga. Ahogy a sirnál leroskadva ül, megmutatja nékünk a kétségbeesett, reményt vesztett embert... És nem veszi észre, hogy Jézus mögötte áll... Siratja azt, aki él. Meghalt, de feltámadt. Siratja azt, aki felmagasztaltatott és elkezdte a megváltás munkáját a zsidók kis földjéről elterjeszteni az egész világra a Szentlélek által. De Mária sir. Ő nem látja, hogy Jézus ott áll. És amikor meglátja, se ismeri meg... De sok ember sir igy. De sok ember borul rá hitben elköltözött kedvesének sirj ára oly kétségbeesett gyásszal, mintha az a sir mindent magába tudna zárni, ami ÉL ... De sok ember borul rá élete rombadőlt reményeinek roncsaira és zokogva siratja hiábavaló életének elveszett reményét... De sok ember zokog a betegágyán forgolódva, zokog abban a hitben, hogy az ő számára nincs gyógyulás, nincs megváltás ... De sok ember ül le üres asztal mellé és ráhullatja könnyét a falat száraz kenyérre abban a hitben, hogy nincs, aki az ő nyomorán megkönyörüljön... És ők se tudják, hogy Jézus ott áll mögöttük. Mert Jézus ott van mindenütt. Ott van a háta mögött mindenkinek, aki sir, aki megfáradt, akinek gyásza van, terhe van. Ott van. És csak arra vár, hogy megszólalhasson. Csak arra vár, hogy szavára feléje forditsd tekintetedet. Hogy elnézz a sírtól az Élet Fejedelmére. Vár, hogy elnézz a kezedben fájó kis falat kenyérről az Ő gazdagon adó és adni kész kezére... Vár, hogy elnézz a magad betegségéről s odaforditsd tekinteted az Ő sírból is feltámadt győzelmes alakjára. Mert ebben van a Hús vét vigasza. . Amig a gyászunkat nézzük, nem láthatunk mást, csak a sirt. Amig csak a fájó testrészt nézzük, nem láthatunk mást, csak azt, ami fáj. Amig csak magunkra gondolunk és magunkra nézünk, addig nem láthatunk mást, csak magunkat, fájdalmas, gyötrődő, összetört magunkat. De mi • helyst RÁGONDOLUNK arra, aki Ígéretet tett és hü és igaz, hogy Ígéretét megtartsa, akkor egyszerre kisebb lesz a fájdalom és egyszerre virág nyílik a síron. Mihelyst ráfordítjuk a gondolatainkat Jézusra és nem gondolunk annyit magunkra, hanem inkább Őrá, abban a pillanatban egy titokzatos csoda történik bennünk: az Ő életének ereje átárad a szivünkbe; az Ő szivének békessége megtölti lelkünket. A Jézus szenvedésében és feltámadásában való GONDOLKOZÓ ELMERÜLÉS az a csatorna, melyen át beleárad a mi életünkbe a Jézus és akkor egyszerre megértjük, hogy Mária gyásza hogy fordult örömre; egyszerre megértjük, hogy a zokogó Mária hogy tudott leborulni ujjongó örömmel Jézus lábaihoz ... Ne gondoljunk annyit magunkra; gondoljunk Jézusra. Az evangélium olvasásának és hallgatásának segítségévvel igyekezzünk minden erőnkkel megfeledkezni magunkról és elmerülni benne. Elfordulni attól, ami bánt s oda fordulni Ahhoz, aki meg tud vigasztalni... de csak, ha feléje fordulsz s feltárod Néki lelkedet. Mária sirt... mig csak meg nem látta, hogy Jézus él és ott áll mellette... Te ne sírj... Jézus él... s ott áll melletted ... Megígérte: “íme én tiveletek leszek mind e világ végezetéig.” R. I Telefon: 1344 | G O W E N I TEMETKEZÉSI INTÉZET 4 “A magyarok temetkezője” I 233 SOMERSET ST„ NEW BRUNSWICK, N. J. f Ä Evangélikus templomunk mellett X
