Erős Vár, 1941 (11. évfolyam, 5-12. szám)

1941-09-01 / 9. szám

The only Hungarian Lutheran papét in America, VOL. 9. ÉVFOLYAM. 1941 SZEPTEMBER No. 9 SZÁM. TANÍTSD A GYERMEKET! “Tanítsd a gyermeket as ö utjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.” (Példabeszédek, 22, 6.) SZEPTEMBERBEN kezdődik az iskola. Gyermekeinket átengedjük ismét annak a befolyás­nak, mely az otthon után a legerősebb. Az iskolá­ban tanítják a gyermekeinket Mire tanítják? Mindarra, amit tudni kell; írni, olvasni, számolni; fölrajz, történelem, torna és igy tovább. A BIBLIA szerint azonban a gyermeket mind­ezeken kívül, mindezek felett és legerősorban még valami másra is kell tanítani. “TANÍTSD A GYERMEKET AZ ÚTRA, MELYEN JÁR­JON” —- mondja szóról-szóra a Példabeszédek örök bölcsességü Írója és ezt az amerikai iskolák­ban nem tanítják a gyermekeknek. Mert arra, hogy szerzett tudását a gyermek hogyan és mire hasz­nálja fel, nem az iskolában tanítják a gyermeket, hanem a templomban és a szülői házban. MAGYARORSZÁGON kötelező a vallások­­oktatás és bár ezt a törvényt igen sokszor felhasz­nálják arra, hogy az emberek szabad vallásgyakor­lata ellen törjenek, végeredményben mégis csak jót érnek el vele. AMERIKÁBAN egyes statisztikusok állítása szerint minden második gyermeknek előbb-utóbb dolga akad a rendőrséggel. Mások megállapítják, hogy a letartóztatott gonosztevők legnagyobb száma a húsz éven aluliak sorából kerül ki. Az egész világon Amerikában a legnagyobb a gonosz­tevők száma; a legzsufoltabbak a börtönök; a legtöbb rablást, betörést és más gonosztettet itt követik el; vagyis Amerika többek között a bű­nözésben és pedig főleg a FIATALKORÚAK BŰNÖZÉSÉBEN IS VEZET! ENNEK OKA pedig nem lehet más. mint az, hogy az itteni ifjúság nem kapja meg azt a JELLEM-NEVELÉST, melyet csak a VALLÁS­­OKTATÁS segítségével lehet az ifjúságnak meg­adni. HÉT ÁLLAMBAN próbálták az idén be­hozni azt a törvényt, mely szerint az iskolai taní­tás menetébe SZABAD beilleszteni a vallásokta­tást is. Jól értsük meg: a javaslat szerint nem kötelező lett volna a vallásoktatás, csak épp szabad lett volna ezt is felvenni a tananyagba. És a hét állam törvényhozása közül HAT ELUTASÍTOT­TA e javaslatot. Égbekiáltó, hogy a törvényhozás még mindég ennyire elmaradt itt, hogy nem isme­rik fel a vallásoktatásnak az ERKÖLCSI ÉLET­RE való döntő hatását, mely százszorosán be lett már bizonyítva. Amerika adófizető polgárai fejen­ként és évente 135 dollárt költenek a gonosztevők üldözésére és megbüntetésére. Mennyivel keveseb­­get költ Amerika lakossága a bűnözés MEGELŐ­ZÉSÉRE, melynek EGYETLEN komoly és régen BEVÁLT eszköze a vallásoktatás. A TÖRVÉNYEK ELLEN a tiltakozáson kí­vül nem sokat tehetünk mi bevándorolt magyarok. S ezért RAJTUNK ÁLL, hogy pótoljuk azt, amit a gyermekeink az iskolákban nem kaphatnak meg. NEHÉZ PÓTOLNI, mert sajnos az iskolák bő­velkednek oly tanítókkal, akik ahelyett, hogy a gyermekeket a rájukbizott tárgyra tanítanák, sa­ját megokolatlan és sületlen hitetlenségüket igyek­szenek átplántálni a gyermekekbe. Az ilyen KÁR­TÉKONY és végzetesen veszedelmes hatásokkal szemben gyermekeink vallási és erkölcsi nevelésé­hez csak akkor tudunk hozzájárulni, ha az EGY­HÁZBAN folyó munkát minden szülő NAGYON KOMOLYAN, A LEGNAGYOBB TISZTELET­TEL ÉS A LEGTELJESEBB TÁMOGATÁS­SAL nézi. MEG KELL, HOGY LÁSSÁK A GYER­MEKEINK rajtunk, hogy lelki életünk közép­pontja A TEMPLOM, s hogy mi szülők készek volnánk mindent előbb elnélkülözni, mint az Isten igéjét és a kegyelmi eszközöket. Kell, hogy lássák a gyermekeink, hogy nekünk drága a templom;

Next

/
Thumbnails
Contents