Erős Vár, 1940 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1940-11-01 / 10. szám
6 Oldal ERŐS VÁR 1940. November hó VALLÁS ÉS AZ ÁLLAM. Sokan siratják a régi jó világot, amikor tisztességre és tiszeletre tanították odahaza a gyermekeket. Bizony van is sok siratni valónk, mert bizony nem mindig dicsekedhetünk azzal, hogy a mi gyermekeink valami nagyon tulságba mennének az öregek tiszteletében s ugyancsak félő, hogy vallási buzgóságban se igen fognak tulfenni az öregeken. Szidjuk is őket eleget ezért és kifogásoljuk az államot is, amiért nem gondoskodik gyermekeink vallásos neveléséről. De vájjon jogos-e, igaz-e a méltatlankodásunk? Tegyük fel a legalapvetőbb kérdést: ki neveli a gyermeket? Az állam vagy pedig a szülők? Kiktől kaptuk mi a vallási buzgőság példáit? Az államtól vavy a szüléinktől? S ha hálával gondolunk hazai jó tanítóinkra: vaD'on kik tartották fenn a hazai egyházi iskolákat? Egyházszerető, áldozatos szüléink, akik sokkal na^vobb nehézségek között és százszorta nehezebb a.nva«n viszonyok között t”^fak a.Umplom mellé iskolákat építeni s azokat a legtöbbször minden támogatás nélkül fenn is tartottá1-. S a világ teremtésétől kezdve mindig az volt a szokás, hogy a szülők nevelték a gyermekeiket s a gyermekek rendszerint olyanok lettek, amilyenné nevelték őket, azt tették, amit szüleiknél tapasztaltak. Az iskola nevelése bizony kárba ment volna, ha szülői otthon nem adja hozzá a segítséget Az iskolába tanult imádságot bDonv hamar elfeleitették voDa, ha otthon nem ké^’k azt számon s nem adnak alka'm?it a vallási éht gyakorlására. Nem ott van^baj, hpgy az állam nem törődik a mi gyenwReink vallási nevelésével, hanem ott, hogy Mernem törődünk saját gyermekeinkkel. Úgyszólván minden városnak meg van a magyar club háza, amire nem is volna túlságos nagy szükségünk, mert az amerikaiak sokkal külömbet adnak rendelkezésünkre, — ellenben egyházi iskoláink olyanok, mint a fehér holló, ha ugyan egyáltalán van ilyen? Nekünk csupán vasárnapi iskoláink vannak s az igazság az, hogy még ezt sem használjuk ki. Ahol kétszáz gyermeket tud felmutatni az angol gyülekezet, nekünk ott legföljebb 30 gyerekünk van. Minek kárhoztatjuk akkor az államot, amikor még a meglevő alkalmat sem használjuk fel. Igazán fájdalmas az a nemtörődömség, amit lépten nyomon tapasztalunk, amikor heti egy órácskára se küldik el a gyermeket vallási nevelésre. Ne szidjuk akkor őket, hisz szitával nem lehet vizet meríteni, tanítás és nevelés nélkül nem lehet nevelt gyermeket kapni. A legfőbb baj pedig az, hogy az otthon ma nem neveli a gyermeket. Az egyháznak a legjobb esetben évente 50 alkajma van arra, hogy a gyermeket imára, énekre tanítsa, viszont a szülőknek 365 reggel és este áll rendelkezésükre, amikor megtaníthatnák és ellenőrizhetnék azt, hogy imádkozik e a gyermekük, olvassa-e a Bibliát, ismeri-e a tiz parancsolatot stb. Kedves szülők, ébredjetek! Nem lehet másra háritanai a felelősséget. A finnek sokszor még iskolába se küldhetik a gyermekeiket s mégis megtanulnak Írni és olvasni s a vallási élet dolgait pedig jobban tudják a gyermekeik, mint sokan közülünk. Ha jobban nevelt gyermeket akarunk látni, akkor neveljük őket. Sokszor szerettem volna némelyik szülőt saját gyermeke ruhájába öltöztetni, hogy látná mag, m:1 von k^skoruan gondolkozik, amikor a lelkész kéri őt, hogy küldje gyermekeit a vasárnapi is- H'ábn s akkor odahívják a gyermeket _ s megkérdik tőle: “akarsz-e gyermekem az iskolába menni, felkelni vasárnap?” S mikor a gyermek azt mondja, hogy jobban szeret aludni, akkor az okos szülő nagy jámboran azt mondja: “latja Tisztelendő Ur, nem akar” s hozzá teszi, hosrv “Amerikában varrunk s itt nem lehet a gyermeket cammire se kényszeríteni.” Szegény szülők, a jó Isten kíméljen m«g benneteket attól, hogy gyermekeitek a börtönbe ne kerüljenek. Mert rá fogtok jönni arra. heny a börtönbe se “akarnak menni a gye^mek^k” s — '—•■5 tudja őket kényszeríteni, még A- merikában is. Brachna. F ELH1V Á S az amerikai összmagyar lutheránussághoz! A detroiti Első Magyar Lutheránus Férfi és Női Beteg-segélyző Egylet, mely Amerikának egyben legnagyobb lutheránus egylete, tagszaporitás céljából beállási díj nélkül vesz fel uj tagokat 16 , évtói 50 éves korig 60 cent havidij és 1 dollár haláleseti járulék lefizetése mellett rendes tag lehet. Az orvosi vizsgálat diját, beállásnál az egylet fizeti. Tagjai részére fizet 300 dollár betegsegélyt 60 cent havidij ellenében, elhalálozása esetén 60 dollár temetési költséget s annyi haláleset! dollárt, ahány tagja van az egyletnek. Az egyletnek van négy működő fiókja. Ezek: New Brunswick, N. J., Perth Amboy, N. J, Buffalo N. Y., Windber, Pa. Bővebb felvilágosítással szolgál: NAGY ISTVÁN, levelező titkár 661 SCHROEDER AYE. DETROIT, Mich.
