Erős Vár, 1940 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1940-09-01 / 8. szám
Esy magyar leikész fejfájára. “Száznál több oka a magyarnak, Hogy jó testvérnek vallják mindenütt S száznál több gyász annak a karnak Melynek békéért kellett hulnia.’’ ---- Ady Endre __ Négy éve tudtuk, hogy igy lesz, s mégis mikor láttuk Luther-kabátjában ott feküdni a ravatalon Nt. Rúzsa Lászlót, nem akartuk elhinni, hogy ez a csupa-akarat ember végleg elköltözött e világból. Amint ott álltunk a csend.es egyszerű ravatal előtt, eszünkbe jutott ez az Ady idézet — “S száznál több gyász annak a karnak, melynek békéért kellett hulnia-” A béke szolgálatában, az Evangélium békességnek ékes-szavu hirdetésében hulott el, fogyott el ennek a magyar papi embernek az élete. A nyirségi homok nevelte, s a nyíregyházai tanító otthon édes öléből került az eperjesi tanítóképzőbe, ahonnan mint egyházi tanító jött ki Amerikába. Itt először a Clevelandi Első Gyülekezetnél mint egyházi tanító volt alkalmazva. Sok fiatal édesapa és édesanya emlegeti ma is áldva a szigoráról és jószívűségéről ismert “tanitó-bácsit”, akinek egyedül köszönhetik, hogy mint másodgenerációsok ők is megtanultak magyarul szépen i^ni és olvasni a Rawlins Avenui iskolában. Clevelandból Bethlehembe került, hol Nt. Dr. Stiegler Ernő mellett végzett áldásos tanítói munkát az ottani magyarvend gyülekezet derék népe között. 1922-ben elvégezte a Chicagói Theológiát s ugyanez év június 22-én lelkésszé volt szentelve a Pittsburg Zsinat Konvencióján, majd ugyanez év augusztus 22-én oltárhoz vezette hűséges élettársát, szül. Ütő Arankát, ki életének napfénye, három gyermekének példás édes anyja, terhes szolgálatában támasza, betegségében ápolója lett. Minden egyetemes egyházi támogatás nélkül, kölcsön vett pénzen, megkezdte az Akron, Ohio-i gyülekezet szervezését s vasárnapról vasárnapra magyar evangélikus ének csendült fel az akroni YMCA nagytermében- Egy^ éves akroni önzetlen szolgálat után. 1923 őszén a Clevelandi Első Gyülekezet lelkésze lesz, ahol fiatalos energiával veszi fel azt a munkát, melyet bátyja Nt. Rúzsa István ügybuzgalommal végzett. Az ő ideiében létesül az uj templomi alap, melybe négy ezer dollárt gyűjtenek a szorgalmas hívek. Azonban a roppant munka, mely egy nagyvárosban működő lelkész mindenkori sor-1940. Szeptember hó. 3 Oldal sa, végre aláásta egészségét- Évekig gyengélkedett, majd ágynak dőlt s 1934 október 31-én a Pittsburgh Zsinat püspökének benyújtotta lemondását- Gyülekezetében hatalmas lelki nyomokat hagyott. Erőteljes és hitvalló szószéki szolgálata örök kincsként maradt a gyülekezetre. Szép érces, csengő hangja édes emlék mindnyájunknak, akik hallottuk értelmes és sziveket-vizsgáló prédikációit. Legszebb prédikációját azonban akkor mondotta el, mikor hosszú és kínos betegsége alatt, nyomasztó gondok között, hitében gyökeredző lelkierejével tudott bátorító hatalom lénnlxsaládja, kartársai és mindazok számára, akik leülhettele.<egy félórára is a betegágya mellé- Mindvégig a lelki béke igaz harcosa volt. A magyar Igének erőteljes hirdetője- Idegenbe szakadt magyar nyájnak pásztora. A Springfield, Ohioi Wittenberg Egyetem dékánja, Dr- Laramier mondta róla “A hitnek pmbere volt!” Ezért könnyes szemmel Írjuk fejfájára : “Száznál több oka á magyarnak Hogy jó testvérnek vallják mindenütt, S száznál több gyász annak a karnak Melynek békéért kellett hullnia.” Nt- Rúzsa László temetésén a magyar evangélikus lelkészi kart Nt. Leffler Andor és Nt. Brachna Gábor clevelandi lelkészek képviselték. A Clevelandi Első Gyülekezet és Oltár Egylete virágot helyezett szeretett volt lelkész^ ravatalára. Leffler. . ....................... MEGFAGYVA. Egy reggel egyedül ment a kisleány a templomba, mivel szülei fáradtnak érezték magukat. Amikor hazaérkezett az édesapja, megkérdezte tőle, hogy miről prédikált a lelkész? “Nem emlékszem az egészre” — mondotta a kisleány, de azt hiszem az alapigéje az volt, hogy “sokan vannak, akik fáznak, néhányan meg már meg is fagytak.” Vájjon, hány magyar lélekről kellene már elmondani azt, hogy “már meg is fagyott?!” ERŐS VÁR
