Erős Vár, 1940 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1940-02-01 / 2. szám

1940 Február hó

ERŐS VÁR

5 Oldal

I

*

1

1

I

Í

|

I

:

t

x

i.

Egyetemes Egyházi Ügyek

SEGÍTSÜNK a finneken

A Lutheránus Világ Konvenció egy rendkívüli kéréssel fordul a világ evangélikusságához s elsősorban a békét élvező amerikai lutheránussághoz, hogy a háború borzalmait megsinylő országok evangélikusságának segítségére siessen. Február 11—18 között az ország minden evangélikus templomában közös imádság lesz szorongatott hittestvéreinkért. Február 18—25 között pedig az egész országban KÉRNI fognak adományokat e célra. A cél $500,000. Ebből 150.000 dollár megy a segítség nélkül maradt evangélikus külmissziói munkák folytatására: 100,000 dollár evangélikus menekültek segélyezésére s a legnagyobb öszszeg, egv negyedmillió dollár FINNORSZÁGI SEGÉLYRE.

Három ok van arra. hogy mi EVANGÉLIKUS MAGYAROK ebből a munkából OROSZLÁNRÉSZT kérjünk.

1.) Finnország BAJBAN van. Rettenetes, minden képzeletet felülmúló nyomorúságok közepette vívja élet-halál harcát egy oly hatalom ellen, mely meg akarja semmisíteni nemzeti létét s azzal együtt vallási életét is. — I- gaz, hogy nekünk van bajunk elég. Templomaink fenntartása sok költséggel jár. Túl vagyunk terhelve áldozatokkal. De Testvéreim, képzeljük bele magunkat a finnek helyzetébe. Gondoljunk arra, hogy Finnország második legnagyobb városában —- Viborgban — egyetlen épület sincs épen e sorok írásakor. E szörnyű hidegben hontalanná vált asszonyokra, gyermekekre, aggokra és az e borzalmak tudatában harcoló Dávid-hitii finn katonákra gondolunk s akkor rá kell eszmélnünk arra, hogy az ő megsegítésükre LE KELL MONDANUNK valamiről: inkább valamivel kevesebett együnk, igyunk mondjunk le egy kalapról, vagy ruháról, de EMBERI KÖTELESSÉG segíteni rajtuk.

2. ) Finnország TESTVÉRORSZÁG. A magyarnak egyetlen fajrokona és nyelv-rokona. Egy turáni fészekből származott hősi faj, mely azt a harcott vívja az orosz ellen, amit a magyar vívott a tatár és a török ellen. Ugy-e szörnyű volt a magyarnak elhagyottnak lenni? S most a TESTVÉRNEMZETRE mi, a testvér mérnénk rá ugyanezt az elhagyatottságot?

Magyarországon, a szegén)-, háborús félelmek közt, szegénységgel küzdő Magyarország, ezt megértik. Egész Magyarországon gyűjtenek és csak a kis “Harangszó” újság egymaga eddig több mint $5000. gyűjtött a magyar egyszerű nép apró garasaiból. Mi is magyarok vagyunk! Bajban a Testvér! Hát lehet nem segíteni?

3. ) Finnország EVANGÉLIKUS ország. Lakossága több, mint 95 százalékban evangélikus. “Cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképen a mi hitünk cselédeivel!” — mondja az apostol s ime itt az alkalom ezt a felhívást meghallgatni. A BAJBAN LÉVŐ EVANGÉLIKUS TESTVÉRNEMZET KÉR SEGÍTSÉGET !

Hát ezért kell nekünk evangélikus magyaroknak egy az ERŐS VÁR utján egybegyüjtött küljön adománnyal megmutatni az amerikai evangélikusságnak, hogy mi méltók vagyunk arra. hogy MAGYAR EVANGÉLIKUSOKNAK neveztessünk.

Az összes magyar evangélikus egyházakban gyüjtsünk s az egybegyült adományokat az ERŐS VÁRHOZ küldjük, mely azokat egyesítve AMERIKA EVANGÉLIKUS MAGYARSÁGÁNAK együttes adományaként fogja továbbítani.

R. F.

I

Y

y

±

y

y

y

y

••

|

y

y

y

Y

Y y y

Y

I

!

y

y

Y

Y

Y

Y

Y

y

y

Y

y

Y

T

*

y

$

i

y

Még néhány szó a gyónásról.

APUNK múltkori számában egy cikk jelent meg a gyónásról, melyet szeretnék kiegésziteni ezúttal. Az a cikk a nyilvános bünvallásról szólott s azt helyesen jelölte meg gyónásnak.

E cikk célja az, hogy az evangélikus egyház gyónásról szóló tanításának ismertetését kiegészítse. Ugyanis igen fontos rámutatni arra, hogy a reformátorok nem vetették el az u. n. “fülbegyónást” sem. Luther 1529-ben irt egy kis munkát: “A gyónásról szóló rövid utasítás.” — címen s ebben részletesen kifejti azt a felfogást, mely azután egyházunk hitvallási irataiba, az Ágostai Hitvallásba és annak Apológiájába is belekerült.

Luther kétféle gyónást külömböztet meg. Egyik a nyilvános közös gyónás, melyről lapunk múltkori számában részletesen irt a cikkíró. Luther azonban e közös gyónás FÖLÉ helyezi az u. n. “titkos gyónást.” A gyónásnak ebben a formában a hivő elmegy a felebarátjához (tehát ez nincs paphoz kötve, bármely hivő elvégezheti a gyónás meghallgatásának szolgálatát egy másik hivő számára az