Erős Vár, 1939 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1939-11-01 / 11. szám

Negyedik oldal

“ERŐS VÁR”

1939. November hó

nis elhatározna, hogy Erdély felszabadulásakor az elhunyt hamvait az Erdélyben levő, Somogvomi családi sírboltban fogják majdan örök nyugalomra elhelyezni.

GYERMEK

ROVAT

Szerkeszti:

RETTMANN

FARKASNÉ

“Ki vagy mennyekben”

ESÉLTE nekem egy édesanya, hogy a három éves kisfia kérdezte tőle a MIATYÁNK elimádkozása után: “Anyukám, mikor ment fel a jó Isten az égbe ?” Bizony az édesanya elcsodálkozott: hogy is tud az ő kisfia ilyet kérdezni. Pedig nem is oly csodálatos, hogy ezt kérdezte. Már egész kis gyerekek is gondolkoznak a jó Istenről. Azért kell őket már egész kicsi korukban Istenről, Jézusról, hitről tanítani. Már most nagyobb gyerekek is sokszor összetévesztik Istent és Jézust. És ez a kis fiú hallott arról, hogy Jézus lejött a földre, majd feltátámadása után visszament az égbe. Ezért kérdezte azt, hogy mikor ment fel az égbe a jó Isten.

De mi tudjuk a Bibliából, hogy az Úristen öröktől fogva örökkön-örökké a magasságos mennyekben lakozik. A mennyország az Úristen hazája, de azért az- Ur mindenütt ott van az egész világon.

Azt is csak a Bibliából tudjuk, hogy a mennyország gyönyörű szép hely. Oly szép, hogy azt sem elmondani, sem leírni, de még csak elképzelni sem lehet. János apostolnak volt egy látomása, melyben a mennyországot látta. Utána megpróbálta leírni annak szépségét. De valami sejtelmünk mégis lehet az ő leírásából arról a nagy szépségről. Azt irta, hogy ott az utcák szinaranyból vannak és a város drágakőből. Olyan nagy fényesség van ott, hogy

minden csak úgy ragyog. Ez a fényesség az Úrból árad és ezért ott soha nem lesz éjszaka. Ezt a kis gyerekek nagyon fogják szeretni, mert ők most sem szeretnek lefeküdni este.

A mennyország nem csak szép ország, hanem jó is ott lenni. Egy kislány egyszer azt mondta az édesanyjának: “Anyukám, én mindég veled szeretnék lenni. Mindenhol jó, ahol te vagy.” A mennyországban is jó lesz lenni, mert ott mindég velünk lesz Jézus. Megígérte: “Ahol én leszek, ti is ott lesztek velem.” .

Jó lesz a mennországban lenni, mert János Jelenései könyvében ezt olvassuk róla: “Az Isten eltörül minden könyvet az ő szemeikről és a halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé.”

Vannak szomorú, rósz kedvű emberek, akik azt hiszik, hogy a földi élet után már nincs semmi: se mennyország, se pokol. Nem hiszik, hogy a jó Isten, aki a Mennyországban lakik, odavár bennünket is. Mi nem vagyunk szomorúak: mert mi hiszük, hogy Isten a Mennyek boldog szép országába vár minket. És ettől a várakozástól szép lesz az egész életünk.

De nem mehet a Mennyországba akárki. Azt olvassuk a Bibliában: “Nem megy abba be semmi tisztátalan, sem, aki utálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak akik beírattak az élet könyvébe.”

Amikor a MIATYÁNKOT imádkozzuk és ezt mondjuk: “Ki vagy a mennyekben” — akkor ezzel azt valljuk: HISSZÜK, hogy van feltámadás és örök élet: VALLJUK, hogy mi is oda vágyódunk a Mennyországba; és ÍGÉRJÜK. hogy tisztán és igazán élünk a Jézus Krisztusban, hogy mi is bemehessünk abba.

“Isten igéje minden szentség lelett való szentség. Mert még ha mindjárt minden szentnek csontjait, vagy ruházatját egy halomba raknák, mit sem segítene rajtunk. Mert ez mind merő holt dolog, ami senkit sem tud szentebbé tenni. Isten igéje ellenben az a kincs, amely mindeneket megszentel. Azért hangoztatom én mindig, hogy minden mi cselekedetünknek az Isten igéje szerint kell folynia.” • Luther.