Erős Vár, 1938 (8. évfolyam, 11-12. szám)
1938-11-01 / 11. szám
1938. december hó “ERŐS VÁR” Ötödik oldal már tudom, hogy a mennyországnak örült előre. Azóta már ott is van, mert a nyáron meghalt és a tisztelendő bácsi azt mondta, hogy Márta néni most már a mennyországban van.” “Hát gyerekek fejezte be a tanitó néni a beszélgetést — én azt hiszem, hogy most már mindenki fog örülni a karácsonynak. Alert most már tudjátok, hogy karácsony örömünnep, mert mint a vasárnapi iskolai ének is mondja: Megszületett Megváltója a bűnös világnak. Ipolyság böjtje A “HARANGSZÓ”-ból olvassuk a következőt: "Ipolyság október 11-én felszabadult. Hont megye fővárosa nem lakomával és poharazással. hanem böjttel ünnepelte meg felszabadulását. A lakosság előre fogadalmat tett, l ogy ha felszabadul, böjttel ad hálát Istennek. Most, hogy tetszett az Istenneic megnagyobbítani hazánkat, egész népünknek nemzeti böjtöt kellene tartania. Igazi böjtöt, bünbánatot. Hogy az uj korszakba uj lélekkel menjünk. Mert a régi bűn megint csak elvesztegetné hazánkat.” Hála legyen Istennek azért, hogy lassan itt-ott mégis csak ráébrednek arra, hogy nemzeti örömünk kifejezése nem eszem-iszom, dinom-dánom, hanem alázatos, megtisztuló, hálás Istenhez fordulás. Mikor is szokunk le végre arról, hogy örömünnepeinket bemocskoljuk az iszákosság és trágárság szennyével, mellyel magunkra vonjuk Isten haragját. Az egyik amerikai telepen a megszállott terület felszabadulását műsoros estével ünnepelték meg, melynek programján iszonyatos trágár kupiék is hangzottak el, miközben a terem végén folyt a sör és a pálinka és az ünnepély nem egy vendége keresztbeálló szemmel zokogta el hazafias örömeit. Nem érezzük, hogy ezzel Isten ellen vétkezünk és hazánkat tiporjuk a sárba? Több keresztyén méltóságot és tisztaságot ünnepeinkbe! SOKBA KERÜL AZ EGYHÁZ? Sok ember azzal az indokolással marad el az egyháztól, hogy sokba kerül. Pedig a világon uralkodó BŰN mindegyikünknek többe kerül, mint a bűn ellen harcoló EGYHÁZ. Az Egyesült Államokban a bűntények költségei évente több, mint $12,000,000,000- ba kerülnek. Ez azt jelenti, hogy ebben az országban mnden férfi, nő és gyermek évente $100.-at fizet részint a gonosztevőknek, részint azoknak, akiknek hivatása a gonosztevők üldözése és fékentartása. Mi volna az eredménye, ha ennek az öszszegnek csak ötödrésze menne az Egyházra? Az volna, hogy néhány év alatt kezdenének a bűnügyi költségek csökkenni, mert az Egyházak jobban ki tudnák fejteni a közerkölcsökre való hatásukat. A rendőrségek óriási költséggel sokkal kisebb eredményt érnek el a bűn elleni harcban, mint az egyházak ott, ahol megadatik nekik a mód arra, hogy teljes erővel működjenek. Ezek szerint az egyházi élet nemcsak, hogy nem kerül sokba, hanem azonfelül, hogy üdvösségünk megszerzésének útját tárja fel eőttünk, még jó befektetésnek is bizonyul. (R.) AZ ATYA KEZÉBEN Vihar volt a tengeren. Házmagasságnyira csaptak fel a hullámok. A kormányoshoz nagy félelmek között megy oda a kis leánya s agodalmasan kérdi: “Atyám nem félsz a viharban?” A kormányos kivonja tőrét, a gyermek mellének szegezi és azt kérdi: “Nem félsz kisleányom?” “Nem, mert a te keezdben van a tőr”, volt a nyugodt válasz. “Én is azért nem félek, mondá a kormányos, mert tudom, hogy a vihar is és az én életem is Isten kezében van. Ő az én Atyám.” ■Bű
