Erős Vár, 1935 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1935-06-01 / 6-7. szám

2-ik oldal ERŐS VÁR 1935. Junius-Julius Két Az emberiség hajnalán két férfi emelt oltárt Istennek: Káin és Ábel. Ábel azért emelt oltárt, hogy szive őszinte melegével és jámbor lelke imádatával háljaáldozatot mutasson be annak, “akitől száll alá minden jó adomány és töké­letes ajándék.’’ Ábel az igazi jámborságnak, vallásosságnak, istenfélelemnek kifejezője. Ezzel szemben áll testvére: Káin. Szive tele van gyűlöl­ködéssel, versengéssel, irigységgel, sötétlelikü erő­szakkal. Ő is oltárt emel, de nem mintha szive késztetné, hanem álszenteskedésből és mert nem akar rosszabb lenni Ábelnél. Szemét forgatja, ocsut is áldoz, de szivét nem adja Istennek. Morzsá­kat hajlandó Istennek adni, de bensejében megújulni Is­ten parancsolata szerint és életét Istennek tetsző áldoza­tul bemutatni nem akarja. Istent pedig megveszteget­ni nem lehet, mert ő a mi szivünket akarja. Kain személyében jelent meg elő­ször az álszenteskedés, hamis vallásosság, röviden: farize­­ismus. Minden korban fel­tűnik, arcát betakarja az álszenteskedés és hamis pát­­hosz álarcával, de azért min­den cselekedetéből kiérezni Kain lelkét, aki csak mor­zsákat és bizonyos cseleke­deteket akar Istennek adni, de nem akar izig-vérig en­gedelmes gyermeke lenni. Káin talán nem vallásos ember? Hiszen oltárt emel, áldozatot mutat be. Nem! Isten nem néz rá, mert ő mondotta: Irgalmasságot a­­karok és nem áldozatot ! Hiába áldoz Istennek az, aki szivében nem enge­delmeskedik neki. Akinek szivében nincs Krisztus, az bármit is cselekszik, nem kedves előtte. Káin gyűlölettel néz testvérére, aki a másik oltárnál térdel, másik oltárnál tiszteli Istent és másféle áldozatot mutat be. Ábel igazi vallásos­sága Istennek lélekben és igazságban való imádá­­sa ingerli Káint s a testvéri szeretet parancsát megszegve bunkót emel rá és leüti. Milyen szo­morú ellentétek: oltár és bunkó, imádság és gyű­lölet . . . Hányszor ismétlődik ez meg. Történel­münk sok szomorú dolgot beszél róla. Isten névé­oltár ben eleink ezreit halálra üldözték, az inkvizíció kamráiban oltották ki nemes életüket. Káin lelke tovább is él és botot emel Ábel fiaira. S mégis Ábel leikével kell járnunk az életutat. Ábel ártatlan vére Istenhez kiáltott. Boldogok a szelíd lelküek. Kedves dolog isten előtt, ha valaki hitéért tűr méltatlanságot ártatlanul szenvedvén. “A ti sze­­lidségtek ismert legyen az emberek előtt ’’ Le­gyünk az Ur követői, aki szelíd volt és alá­zatos !-----------------------ooo----------------------­Ne gondoljátok, hogy békességet hozni jöttem a földre. Nem békességet, hanem fegyvert hozni jöttem. (Máté 10:34.) Azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak a fiú és atyja, a leány és anyja, a menny s a nap között, és hogy az embernek ellensége legyen a tu­lajdon házanépe. (Máté 10:35, 36.) Ne gondoljátok, hogy eltörölni jöttem a tör­vényt, avagy a prófétákat. Nem eltörölni, hanem betölteni jöttem. (Máté 5:17.) Én nemi azért jöttem hogy az Igazakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam. (Máté 9:13.)- ■■■—-niiimaiiiiMkiiiiQiniiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiniiiuiiiiiiiDiHiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiigi | B I B LIA Vedd kis gyermek a bibliát, Olvasd benne Isten szavát, Boldog leszel, ha megteszed, Amíg csak élsz, hasznát veszed. I § Vegyed ifjú a bibliát, Gyűlöld a bűn átkos nyilát, Ha a sátán megszomorit, A szent ige győzni tanit. I e □ Vegyed férfi a bibliát, | Ki húzod a gond igáját, Az élet nagy küzdelmében, Vigaszt találsz az igében. g □ §§ Aggok, ti is lapozzátok, örömmel a bibliátok, Utat mutat égi honba, — Q Boldog, örök Sionunkba. D — | Az élet ha csűggeszt, fáraszt, | E drága könyv békét áraszt, Reményt ad és erős hitet; A jó Isten nagyon szeret. = = = 5 = Urbán Erzsébet. = D g miiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiuonwiiiiiiaiiiiuiiiiiiDiiiiiiiimiaiiiniiiiiiiaiiiiiiQ Miért jött Jézus ? Nem magamtól jöttem, de igaz, aki engem küldött, akit nem ismertek. (János 7:28), Mert nem azért jöttem a mennyből, hogy a magam akaratját, hanem, hogy a küldőm akaratját tegyem. (János 6:38). Mert az emberfia azért jött, hogy keresse s meg­mentse, ami elveszett. (Lu­kács 19:10 ) Az emberfia nem azért jött, hogy elveszejtse a lelke­ket, hanem, hogy megment­se. (Lukács 9:56.) ítélet végett jöttem a vi­lágba, hogy akik nem látnak, lássanak és akik látnak, va­kok maradjanak. (János 9:39.) Én nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, ha­nem hogy megtartsam a vilá­got. (János 12:47.)

Next

/
Thumbnails
Contents