Erős Vár, 1935 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1935-05-01 / 5. szám
2-ik oldal ERŐS VÁR 1935. Május Sóhaj az Égbe Én édes jó anyám! Hol keressen Téged Fehér, égi utón — szivem sóhajtása? Met re jársz? Mely tájon Rejt el Téged — tőlem — csillagok hazája? Úgy vágyom Hozzád — megkeresni Ott fent, — virágos mezőben . . . Mert én tudom anyám — hogy Te most is Ott vagy: — Jézus közelében . . . Ajkadon imádság, kezedben Biblia, Lelked templomában — nyugalom és béke. Krisztus szeretete élt szivedben itt is: S Te voltál otthonunk — drága ékessége . . . Anyám! Édes Anyám — hajolj le énhozzám Mennyország kertjéből—hogy Tchozzád híven Járjam itt utamat. . . siklásodból erő sugározzák reám: S elnyerhessem én is — miként Te jó Anyám: Krisztus békéjében — boldogságomat . . . Stall Ernőné (Nyirrgyliáza.) §3555555555553ZS5555555555555355555J5553S353 AKI ELŐTTÜNK MENT S AKI UTÁNUNK JÖN. Valamennyien voltunk egyszerűbb vagy fényesebb gyermekkocsi laikói, akik felhőtlen gondtalansággal mosolyogtunk bele a világba. Akkor valaki előttünk ment. Valaki, akinek rokkant volt már a járása, hajlott a háta, akinek az élete felhősödő ősz volt s aki mégis csak félkezét használhatta magának, mert a másik minket vitt. Szülő, nagyszülő? Mindegy valaki, aki előttünk ment. S ha Isten kegyelmez életünknek, eljutunk oda, amikor valaki utánunk jön. Édesarcu, drága gyermek. Mi akkor már roskadozva járunk, felettünk őszi felhők boronganak, de nem bánjuk: csak annak ne történjék baja, aki utánunk jön. Mindegyikünk előtt ment valaki S amit velünk tett, azt voltaképpen csak anm.k életében tudjuk meghálálni, aki utánunk jön. Légy hálás az iránt, aki előtted ment s légv gondos azzal szemben, aki utánad jön. Szeresd ezt is, azt is! Valaki ment, valaki jön. Nagyszülő, szülő gyermek. Nem zedékek váltakozása, ez az élet. Csak az a fontos, hogy tisztességgel menjünk s egyszer — hazaérjünk. ANYÁK NAPJA Minden esztendőben május második vasárnapján anyák napja (Mother’s Day). Ez évben május 12-ére esett. A sokszor megénekelt anyai szeretet megszentelt ünnep0 ez a nap. A jó anyában való hitünk és szeretetünk érzése mélyen gyökerezik a lelkűnkben. Az ólet sok csalódását teszi elviselhetőbbé ez az érzés, mely ott van bensőnkben s azt mondja, hogy ha minden ellenünk fordul is, van vagy volt valakink, aki ezt soha nem teszi, vagy tette, akiben nem lehet csalódni, mert mindig megért és szeret minket. Az anyák iránti figyelmességnek leggyönyörűbb megnyilatkozása azért ez a nap, mely a gyermeki ragaszkodást, bizalmat és szeretetet dokumentálja a jó édesanyák áldott hűségéért és szeretetéért. Minden kis figyelmesség jól esik az anyai szivnek, de a meghatott, igaz gyermeki csók talán a legszebb ajándék ilyenkor. Aki pedig nem ölelheti, nem csókolhatja anyját, mert távol, más országban, vagy még távolabbi más világban van már, az adózzék az em'ékének legalább egy, a szellő szárnyára eresztett sóhajos csókkal anyák napján. “Úgy imádkozzál, mintha Istennek kellene mindent végeznie nélküled s úgy dolgozzál, mintha magadnak kellene végezned mindent Isten nélkül.” Luther. * * * Nincs nyomorultabb teremtés a világon oly embernél, ki egy magasabb őrködő hatalmát elismerni nem akarja, vagy hinni nem képes. * * * Eötvös. Nem az ÉLETET kell legtöbbre becsülni, hanem a NEMES ÉLETET. síz emberi közösségnek, — akár államnak, akár egyháznak nevezzük, — azok az írott és íratlan törvények a pillérei, melyek a vallásos lélekből fakadnak. (Báró Radvánszky A bért.)
