Erős Vár, 1935 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1935-12-01 / 12. szám
1935 Karácsony ERŐS VÁR 3-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUS FOLYÓIRAT AMERICAN HUNGARIAN LUTHERAN MONTHLY Az Amerikai magyar evangélikus egyházak hivatalos lapja. Official Publication of the American Hungarian Lutheran Churches. Szerkesztőség és kiadóhivatal:—Editorial and Puhl. Office: 938 E. FOURTH STREET, BETHLEHEM, PA. Előfizetési ár: $1.00 egy évre — Subscription Rate: $1.00 per year. Egyes szám ára 10c Single copy 10c Cauadian Postage 50c extra; Foreign postage $1.50 extra. Főszerkesztő: REV. DR. E. A. STIEGLER. Editor-inChief, Bethlehem, Pa. Felelős szerkesztő és kiadó: REV. JOHN ORMAY, Managing Editor and Publisher, Bethlehem, Pa. Társszerkesztők: — Contributing Editors: REV. JAMES BECKER REV. ANDOR M. LEFFLER Detroit, Mich. Cleveland, O. Munkatársak: — Staff Correspondents: Rev. F. W. Rettmann, Pittsburgh, Pa. Rev. Stephen Rúzsa, Oberlin, O. Rev. Alexander Pölöskey, Caldwell, N. J. Rev. Alexander Szabó, New Brunswick, N. J. Rev. John L. De Papp, Windsor, Ont. Rev. Charles Szebik, Montreal, P. Q. A VÁR FOKÁRÓL A DECEMBER hó elejé e, Montreal városába hirdetett Amerikai Magyar Luther Szövetség gyűlése elmaradt. Az okokat megemlítette Dr. Stiegler le kész-testvégünk lapunk múlt havi számában. Legtöbben egyetértettünk vele. A gyűlésre való felhivás bármennyire is jóhiszemű volt, nrm lehetett eredményes, mert egy nem funkcionáló egyházi szervezetünknek titkára hirtelen ötlete volt csak, anélkül, hogy kikérte volna errevonatkozó véleményét úgy a csak papi.on meglevő Luther Saövetség többi tisztvise’őinek, pl. az elnöknek a véleményét és tanácsát vagy pedig legtöbbünk felsőbb egyházi hatóságának, a Missziói Hatóságnak a jóváhagyó tanácsát. Figyelmen kivül maradt még a depresszió nagymélyón siny ődő mivoltunk is e jobb sorsra érdemes terv keresztülvitelénél. * * * C HA MÉG TERVEZÜNK s kell hogy tervezzünk, a kö^ zeljövőben ilyen összejövetelt, tervezzük meg úgy, hogy az sikerüljön is. Fogjunk hozzá idejében az idő és hely kiválasztásához. Jó alka mák volnának erre a készülődő 25 és 30 éves jubi’eumi ünnepségek. Negyedszázados fe»nállását készül megünnepe’ni a bethlehemi népes vend és a detroiti szintén nagyszámú s önálló gyülekezetünk. Harminc éves jubileum készül Cleve’andban. Két lelkészünk Dr. Stiegler Bethlehemben és Rév. Becker Detroitban érik meg 1936. évben negyedszázados lelkészkedésüknek évfordulóját, akikkel együtt nem kell elfelejtkeznünk a nyugalomba vonult Rúzsa Istvánunk.ól. Ezek méltó alkalmak és helyek lennének egyetemes amerikai magyar konvencióra, ahol feltámas t.nánk a halott Amerikai Magyar Luther Szövet ége. s talán működésbe jönnének uj a annak elzsibbadt tagjai. * * * \ LUTHER SZÖVETSÉG leendő gyűlésére úgy hisszük, hogy minden amerikai magyar evangélikus lelkész s több presbiter is el szeretne menni, — ha tehetné. Gondoskodnunk kellene valami módról,ame ynek segítségével összehoznánk legalább az útiköltség fedezésére szükséges összeget. Értjük ezalatt azon kiküldöttek segítését, akik szegény egyháznak tagjai s maguk is szegények s távol laknak a gyűlés helyétől. Ha ezt megtesszük, úgy a közel jövőben valamennyien együtt lehetünk s megbeszélhetjük azokat az ügyeket, amelyek közösek s amelyek sürgősen elintézésre várnak. * * # T APASZTALTABB s a múlt ilyesfajta kísérletein akulók azt mondják esetleg: “Szép elgondolások, jobb sorsra érdemes tervek, de hiábavaló kezdés.’’ Lehet, hogy igazuk lesz. Azonban az eredmény csak rajtunk áll vagy múlik. Ha az egységet tápláló lé ek és szellem csak a közel múltban is több lett volna bennünk, úgy még ma is a mienk lehetne a keservesen megépített akroni templom s nem íiadt volna széjjel — ta'án — a hitében megrendült, pásztor nélkül maradt evangélikus magyar nyáj. * # * A Z AKRONIHOZ hasonló eset könnyen megismétlődhetik máshol is. Ha az okok külömbözők is, de az eredmény egy. Az amerikai Missziói Hatóság eddig már rengeteg pénzt és érdeklődést beleölt a magyar evangélikus egyházakkal való kísérletezéseibe. Az eredmény nincs arányban a befektetett munkával és összeggel. Ha tehát az említett egyházi hatóságnak bőven is volna pénze, akkor is húzódozna a további kisér'etezésektől. De pénze szűkén lévén s látva a hiábavaló küzködést, igen könnyen megvonhatja a további s> gitséget. Szó van u. i. arról, hogy a canadai misszió munkát részben teljesen beszünteti, me.t az eredmény szerintük nulla, részben pedig csak úgy segíti, ha ugyanakkor maga a missziói gyülekezet bizonyos, a Missziói Hatóság által megállapított összeggel hozzájárul az egyház kiadásainak fedezéséhez s a lelkész fizetéséhez. Elérhető-e ez az elvárt nagyobb teljesítőképesség egyházaink részéről? Tudunk-e elég pikniket rendezni s színdarabot előadni, hogy a pénzt összehozzuk, vagy próbáljunk inkább egy másik pénzszerzési módot, amely talán már lépcsőfok lesz ahhoz, hogy az adakozás magasabb színvonalára is feljuthassunk? Ez egy prob’éma, amely mindnyájunké. S van még több is. * * * EGYÜK FEL, hogy a canadai vagy akármelyik missziói A egyházunkat az egyházi Missziói Hatóság nem segíti tovább. Mi történik akko.? Az ami Akronban történt? Sheriff Sale-re kerül az ingó és ingat an vagyon? Széledjen széjjel, pusztuljon el az egyház? Vagy pedig fogjunk össze valamennyien s segítsük magunk egymást? Az utóbbi is nehéz lesz, mert hiába vagyunk itt már némelyikünk ha.minc esztendeje, még mindég nem tanú tűk m-g az egyházfentartás he’yes módját. Ha gyengék vagyunk, akkor elvárjuk, hogy bennünket segítsenek, de ha megerősödünk, akkor nem látjuk meg a nálunknál gyengébbet, aki felénk néz segítségért. Ez az elmélet talán ismerős előttünk, de ez nem a Krisztus egyházának politikája. * * * A ZÉRT csak jöjjünk össze, de minél hamarább s minél többen s hivjuk gyűlésünkre az Amerikai Egyetemes Egyház Missziói Hatóságát is, hogy KÖZÖSEN beszéljük meg terveinket Krisztus országáért való munkánkban.
