Erős Vár, 1934 (4. évfolyam, 7-15. szám)
1934-05-01 / 8. szám
4-ik oldal. ERŐS VÁR 1934. Május» Isten tiszteletet. Mivel azonban az evangélikus Istentiszteletnek központja az ige hirdetés, úgy látszik hogy ez esztendőben a katholikus hivőket jobban vonzotta az ige hirdetés, mind egyházuk énekes miséje, mert abban a több ezerfőnyi tömegben, — mely a Krisztus jégből épített oltáránál összegyűlt — több volt a katholikus, mint az evangélikus hivő. Krisztus nem misézett de igét hirdetett. *** HAKLES DICKENS, — anglia nagy nevű Írója megírta a Szent Írás alapján “Jézuís Életét” és azt letétbe helyezte olyan feltétellel, hogy csak akkor adassák ki nyomtatásban, amikor családjának utolsó tagja is elhalálozik. Ez az idő Dickens utolsó sarjának mostani elhalálozásával elérkezett, s Amerika népe nem várt érdeklődést mutatott a nagy iró eme öröktárgyu müve iránt. Amerika újságjai egy negyedében jelenik meg heti folytatásban ‘‘Jézus Élete”, Dickens megirásában. Eme lapok napi 12 millió példányban jelennek meg. A kiadók jelentése szerint lapjaik kiadása 10 százalékkal emelkedett amióta elkezdték Dickens ‘‘Jézus Élete” cimü munkáját közölni. Egy New Yorki lap 15,000 számmal többet nyomtatot azóta. Mindez azt bizonyítja, hogy a Jézus Élete iránt az érdeklődé« nincs hanyatlóban, sőt mindig több rétegei az emberiségnek azokon az alapokon várják a világ megváltását, melyeket az Ur adott minden idők népeinek. A napokban egy nagyon érdekes beszélgetésem volt egy zsidó vallásu ügyvéddel Dickens eme müvéről. Az ügyvéd azt mondotta, hogy bár ő zsidó, de reá mágis nagy befolyással volt ‘‘Jézus Élete” Dickens megírásában. Megkérdeztem tőle, vajon olvasta-e valaha az Uj Szövetséget? Kérdésemre nemmel felett. Nem állhattam meg, hogy meg ne jegyezzem, — ‘‘látja kérem ügyvéd Ur, így vannak önök a kereszténységgel, csupa előítéletből nem is próbálkoznak megismerkedni a Krisztus tanításával. Én pedig azt mondom önnek, ha Dickens írásában ily nagy hatást váltott ki önből Jézus élete, az Uj Szövetség olvasása révén egészen kereszténnyé lenne.” — *** TIT EA CULPA, MEA MAXIMA CULPA — (latin mondás, magyarul: ‘‘Az én bűnöm, az én nagybünöm”) — Ez a sóhaj fakadt az ajkáról minden igaz kereszténynek a szélrózsa minden irányában a világháború befejezése után, a világ összes keresztény egyházai mellüket verve vallották a mi bününk, a mi nagy bűnünk, hogy mi a Krisztus egyházai elmulasztottuk szavunkat felemelni 1914-ben a béke érdekében, a háború ellen. Ez a bűnös mllasztás, gonosz viszszáSágot teremtett a keresztény egyház kebelében. Amig a világnépei egy akarattal igy imádkoztak ‘‘Mi Atyánk” addig a hívők komandó szóra gyilkolták a “Mi Atyánk”nak gyermekeit, — Kain gonoszságával a testvér, testvért. Amig szégyen pírral s bűnbánó szívvel tekintenek vissza a múltba Krisztus egyházai, addig tanulva 1914 vétkes mulasztásából tanácsra gyűltek a napokban Amerika protestáns egyházai. A “Federal Council of Churches” egyhangú határozatban háború ellenes határozatot hozott és eme határozatot kiáltvány alakjában a világ ösíszes küliigy minisztereinek elküldötte. “Békesség a földön s az emberekhez jóakarat.” DK. STIEGLER S. ERNŐ.---------------0---------------Az életben a legtöbb szép ajándékot kettesével, hármasával, tucat- és százszámra kapjuk. — Van elég rózsa, csillag, napnyugta, szivárvány, testvér és rokon, de e széles világon csak egy édesanyánk van. — — Kate Douglas Wiggin. — REV. FRANKLIN F. FRY D. D. Illő és köteles megemlékezéssel közöljük az Erős Vár-ban a múlt év dec. hú 13-án hirtelen elhunyt Dr. Franklin F. Fry arcképét.— Angol evangélikus hetilapunk a “The Lutheran” két aldalnyi terjedelemben emlékszik meg e kiváló amerikai evangélikus lelkészről s vezető férfiúról s Dr» Knubel, a United Lutheran Church in America nagynevű elnöke is irt az elhunytról s soha el nem múló érdemeiről méltatást. Dr. Fry az Amerikai Egyetemes Evangélikus Egyház Missziói Hatóságának töbfo éven át volt ügyvezető titkára s ebben a fontos pozícióban testesült meg nagyszerűen az a hit az Isten országáért való munkálkodás és teljes odaadás, mely Dr. Fryt jellemezte s tette, — világvonatkozásban is— lutheranizmusunk vezér egyéniségévé. Bennünket amerikai magyar evangélikusokat is nagy veszteség ért Dr. Fry elhalálozásával, mert egyik legjobb pártfogónkat vesztettük el benne. Hosszú s jól végzett élet. — Legyen áldott emlékezete. Dr. Fry 1864. évben született s 1888. évben avatták lekésszé. *** HALÁLOZÁS. — PITTSBURGHBAN özv. Kardos Jenőnét és családját, alig két év eltelte után ismét gyászba borította kedves leányának Kardos Irénkének az elhalálozása. Temetése április 7-én folyt le a swissvalei szülői házból, a temetésen részt vett a Luther Márton Ifjúsági Egylet testületileg és a mindössze 23 évet élt fiatal leány koporsóját az Ifjúsági Egylet fiai vitték ki a temetőbe. Egyházunk népe osztatlan részvétét nyilvánítja ki a gyászoló család iránt. Legyen a Krisztus Jézus, aki minden Életnek ura lelkűk vigasztalója. NEW YORK, N. Y. — Gyászhirt hozott a posta az óhazából két nőtestvérünknek. Bogár Sámuelné és Merre! Róbertná veszítették el édesatyjukat, aki Isulyos szenvedés után múlt hó 17-éi halt meg a Veszprém m. Acsád községben. A köztiszteletben álló elhunyt Horváth Mihályt odahaza özvegye és tanító fia gyászolja, itt pedig két leánya és unokái. Isten kegyeimébe vetett hitük legyen vigasztalója hátramarad; gyászoló testvéreinknek.
