Erős Vár, 1934 (4. évfolyam, 7-15. szám)
1934-10-01 / 13. szám
8-ik oldal. ERŐS VÁR 1934. Október. Krisztust kereszten, halálon és a poklokon át követni igyekezzenek. 95. És igy inkább sok szorongatás közt jussanak a mennyországba, mintsem, hogy magukat a békével altatva elbizzák. A 95 tétel tartalma csakhamar elterjedt a nép között és Luthernek sok barátot szerzett. A pápa — látva, hogy ez ember veszedelmes lehet rá nézve — Luthert egy pápai bullában az egyházból kiátkozta. Luther erre az átokbullát kivitte a város végére és sokak jelenlétében ott tüzet rakott és abba a pápai iratokat beledobta, mondván: “Te, aki az Ur egyházát megszomoritottad, emésszen meg téged az örök tűz!” Luther ezzel elszakadt a római pápa egyházától s vele együtt sokan, úgy Németországban, mint más országokban is.---------------------------ooo--------------------------AZ ERŐS VÁR VISZHANGJA (Nt. Pölöskey Sándor, a caldwelli és pássá ci magyar ev. egyházak lelkésze a következő verset küldte szerkesztőségünknek. Jól eső érzéssel s mások biztatására is szívesen közöljük le.) AZ ERŐS VÁR SZERKESZTŐJÉNEK Csak előre bátran, csüggedni nem szabad! Mi is csatlakozunk, a szent zászló alatt, Melyet kibontottál, kedveb lelkészíársam, Hogy fennen lobogtasd azt az Erős Várban. Megvallom őszintén, most már nem tagadom, Eddig azt gondoltam, magam meg nem adom Senki emberfia biztatgatásának. S nem leszek harcosa én az Erős Várnak. De nem azért nem volt kedvem a szent harcra, Mintha azt gondolnám: nincsen szükség arra. Tudja azt a Krisztus minden katonája, Nagyon is szükségünk van egy Erős Várra. Csak azon aggódtam mindig, későn-korán: Vájjon mit segíthet szent Sionunk sorsán Egy szegény kis újság, mely soká nem állhat? Miért támogatnám én az Erős Várat? De most, hogy láttam az Erős Vár egy számát, S végig olvastam az egész tartalmát, A lelkem méíyétől egy hang azt diktálja: Légy az Erős Várnak te is katonája! Látom már, hogy méltó az Erős Vár névre, Büszke lehet rája szent Sionunk népe. Én is büszke vagyok mától kezdve rája, Az TTr Jézusnak egy küzdő katonája, PÖLÖSKEY SÁNDOR Caldwelli ev. lelkész.---------------------------ooo--------------------------Luther körülbelül 88 kötet könyvet irt, amelyek 65,000 oldalt tesznek ki. Pedig egyébként is nagyon elfoglalt ember volt s az a korszak nem az írógép, hanem a ludtoll korszaka volt. A VORMSI, SPEIERI ÉS ÁGOSTAI ______ BIRODALMI GYŰLÉS 1521 -ik évben V. Károly császár Luthert a vormsi birodalmi gyűlésre idézte, hogy számot adjon tanairól. Barátai figyelmeztették, hogy ne menjen el Vormsba, mert könnyen úgy járhat, mint Húsz: megégetik vagy kivégzik. Luther azonban bízva Istenben és ügye igazságában, azt mondotta: “Ha ellenségeim akkora tüzet raknának is, mely Vittenbergtől Vormsig terjedne és annyi ördög volna is ott, mint szindely a háztetőn, akkor is elmennék, hogy Krisztusról vallást tegyek. Ha Isten velem, ki lehet ellenem?!” Luther tehát elment a vormsi birodalmi gyűlésre. És mikor itt arra akarták őt kényszeríteni, hogy tanait vonja vissza, igy szólt: “Ha csak a szentirásból meg nem gyözetem, mert én sem a pápáknak, sem a zsinatoknak nem hiszek, miután világos, hogy sokszor tévedtek s egymásnak ellenmondottak, nem fogok és nem is akarok semmit visszavonni, mert nem tanácsos, hogy az emiber lelkiismerete ellen cselekedjék. Itt állok, nem tehetek különben, Isten engem úgy segéljen. Amen!” Mindenki, aki ott volt, csodálkozott Luther bátor és nyílt feleletein. A császár azonban kimondotta a birodalmi átkot. E rettenetes átkot azonban nem hajtották végre. Barátja, Bölcs Frigyes szász választófejedelem ugyanis Luthert — ellenségei elől — Wartburg várába rejtette el. Luther Wartburg várában is hasznosan töltötte el az időt. Itt fejezte be a bibliának német nyelvre fordítását, elkészítette a Nagy és Kis Kátét és több egyházi éneket irt. Majd pedig a várból kiszabadulván, folytatta a hitjavitás munkáját. A latin nyelvű misét eltörölte. Az úrvacsorát két szin alatt szolgáltatta ki és azt tanította, hogy keresztyén hitünk és életünk szabályozója egyedül a szentirás. 1529- ik évben a császár a vallásügyek rendezése végett Speier városába hivott össze gyűlést. Itt a többségben levő katholikusok azt a határozatot hozták, hogy a misét vissza kell állítani és egyáltalában vallás dolgában — a legközelebbi zsinatig — semmit változtatni nem szabad. Erre az evangélikusok protestáltak, azaz tiltakoztak a róm. kath. többség ezen határozata ellen és kijelentették, hogy hit dolgában kiki lelkiismeretét kövesse. Ettőlfogva neveztetnek az evangélikusok protestánsoknak is. 1530- ban újabb birodalmi gyűlést hívtak öszsze Ágosta városába. Itt olvasták fel az evangélikusok hitvallásukat, amelyről ágostai hitvallású evangélikusoknak is neveztetnek. A hitjavitás munkájában Luthernek legbuzgóbb segítője volt; Melanchton Fülöp,
