Erős Vár, 1932 (2. évfolyam, 1-7. szám)
1932-04-15 / 4. szám
2 ERŐS VÁR 1932 Április 15. “ÁLDOTT DÁVIDNAK VÁROSA.” Egy evangélikus lelkész útleírása nyomán. A közel múltban alkalmam volt Betlehemben, Jézus szülővárosában járni. Egy hajnali reggeli után felültem a forgalmas Jaffai Kapunál egy autóbuszra, mely csekély egy shillingért kiviszi az embert Jeruzsálemből Bethlehembe. Az autóbuszon elől két arab ült, vörös turbánban és európai ruhába öltözve, hátul pedig egy feszes angol katona. Mellettem egy barna arab ruhába burkolt fehér turbános idős arab ült, aki mosolyogva köszöntött a szokásos ‘Sella’ üdvözletével. Az autóbusz gyorsan száguldott végig Hinnom völgyében s a szultán fürdőpalotáját elhagyva a ‘Rossz Lelkiismeret’ hegye mellett, ahol Kajafásnak a nyaralója állott, robogott tovább. Jobbkéz felől terült el Refaim pusztája, ahol Dávid, Zsidóország királya, egy csatában megverte a Filiszteusokat. A kora hajnali órákban a férfiak és asszonyok csoportja jön fel ezen az utón tojást, tejet és vajat hozva kosaraikban a jeruzsálemi piac számára. Este ugyancsak fáradtan teszik meg a hat métföldes utat Jeruzsálem és Bethlehem iközött. Ez az ut lehetett az, melyen oly sokszor utazott a Megváltó és ezen az utón jöhetett Mária Józseffel, Bethlehembe, a népszámlálásra. Rövidesen egy gömbölyű alakú ciszterna előtt álltunk meg, melyet a “Bölcsek Kutjá”-nak neveznek. A legenda szerint a Keleti Bölcsek ennél a kutnál álltak meg vizet inni és mikor belepillantottak a kútba, annak csillogó vizében látták visszatükröződni az égről a Messiás csillagját, melyet elvesztettek szemük elől útközben. Egy és egy fél mértföldnyire Betlehemtől “Ráchel Sirjához” érkeztünk, mely ugyan egy egészen modern épület, azonban valószinü, hogy Ráchel itt nyugossza valahol a közelben örök álmát. Ráchel és Jákob romantikus házassága egyike a legszebbeknek a világon. Jákob annyira szerette Ráchelt, hogy mikor Ráchel apja nem tartotta meg ígéretét és hét év után nem adta neki feleségül lányát, még egy másik hét esztendeig dolgozott neki Jákob — s mindennek dacára “olyan volt a hét esztendő mint egy pár nap, mert a szerelme a lány iránt nagy volt.” Éppen olyan aggodalommal utazott Jákob ezen az utón Ráchellal, mint századokkal később József Máriával. S az aggodalom ugyan azon ok miatt élt mindkét férfi szivében. Jákob végre kénytelen volt tábort ütni. De Ráchel meghalt minekelőtte megajándékozta Jákobot legfiatalabb gyermekével Benjáminnál, aki a hires bibliai Józsefnek testvér öccse volt. Bethlehem kis városa. Bethlehem, a ‘Kenyér Háza’, ami termékenységet jelent, most Beit Lám, 2,500 lábnyira van a tenger szine felett. A városka alacsony házai közül magasra kiemelkedik keleten a Születési Templom, nyugaton pedig a német evangélikus missiónak tornayi törnek az ég felé. Közel a keleti kapuhoz, ahol a végállomásunk volt, van Dávid kútja, hová friss vízért járnak a lakosok. Érdekes és festői kép ez és nem állhattam meg, hogy le ne fényképezzem. Autóbuszunk nem ment be _a városba s én gyalogszerrel indultam neki a hepehupás meredek és keskeny uccáknak. Azok, akiket megszólítottam, nem értettek meg Ráchel sírja. s igy a magam esze szerint toronyirányban mentem a templom felé, hová szerencsésen el is érkeztem. Alig léptem a templom előtti kis térre, már is hat-hét fiatal arab rohant nekem “Me good guide” csatakiáltással. De én is felvoltam fegyverkezve s egész arab tudásomat összeszedve “La, la, imsi” kiáltással feleltem — ami magyarul annyit jelent, hogy ‘Nem, nem, menjetek a fenébe’ — s a buzgó arab vezetők úgy látszik, hogy megértettek. A város lakossága, egy pár mohamedánt, kivéve, keresztyén. A fiatal fiuk vörös turbánt, a férfiak sárgát viselnek. A leányok hosszú fehér fátyolt viselnek, mely a vállukon hátul hosszú A Jaffai Kapu.
