Erős Vár, 1931 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1931-10-15 / 1. szám
4 ERŐS VÁR 1931 Október 15. AMÍG nappal van . . . Irta: Ormay János, ev. lelkész. E lapnak nagy örömet jelentő megjelenése hangtalan vád ellenünk, amerikai magyar evangélikusok ellen. Évtizedek mulasztásait juttatja eszünkbe itteni életünk alkonyatán. Kényelmes s évszázados egyházi keretekben felnőtt s vallásos öntudatra, élő hitre alig nevelt evangélikus testvéreink szétszórtan vagy kisebb egyházakba tömörülve, szervezetlenül, irány nélkül bujdosva jutottak el a testámentum irás idejéhez. A számadás s örökséghagyás késő őszi délutánján jön elő az “első évfolyam, első szám” biztató, de egyúttal a múltba is visszavilágitó sugara a felhők mögül. Ntd. Ormay János, buffaloi lelkész. Vájjon lesz-e még elég ereje, hogy bevilágítson az amerikai magyar evangélikus lelkek porral, pókhálóval belepett ablakán s megmutassa a felébredt lelkiismeretnek a csukott Bibliát s az elhagyott oltárokat, melyekben csak akkor élesztenek hideg öltárfényt, ha ember születik ez életre vagy távozik e világról. Tudnak-e ezután beszélni az eddig némaságra vagy dadogásra kárhoztatott bujdosók? Keritéstelen, gazos földeinken, kertjeink alatt járva, azon gondolkozom, lesz-e elég időnk s erőnk, hogy evangélikus testvéreinket — s szétszórt, sáros, mohos, omló téglákat — összeszedjük s “egy házzá” épitsük. Olyan egyházzá, melynek szegletköve a Krisztus. Vagy házatlanul, hazátlanul hajtja itt örök álomra fáradt, szegény fejét igen beteg egyházi életünk? Súlyos kérdések mindezek, melyekre őszintén kell felelnünk. E nagyon beteg világban a megszokott receptek orvossága nem gyógyít. Elmúltak a múltak. Nagy csődök és összeomlások idejében élve láthatjuk, hogy milyen gyümölcsöt termett a felemás keresztyénség. Két urnák nem szolgálhat az ember. Vissza kell térnie, mint tékozló fiúnak Atyja házához. Ez reánk, amerikai evangélikus magyarokra, különösen vonatkozik, ha részesei akarunk lenni az Isten országáért való munkának. Lélekben újjászületve, Isten előtt bűnbánóan térdre borulva induljunk ujult erővel e lappal missziói utunkra. Tisztítsuk meg templomainkat, magunkat, egyházi életünket, hogy “az emberek látva a mi jócselekedeteinket” Istent dicsőítve lépjenek a Krisztus útjára. Kereszttel vállunkon, az “ősellen”-nel küzdve, hittel valljuk ERŐS VÁR a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Jöjjetek tehát evangélikus testvérek, ha hívunk. Fogjunk az építéshez “amig nappal van”, mert “éljő az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhatik.” Épitsük ERŐS VÁRUNKAT, Amerikai Magyar Evangélikus Egyházunkat, amelyben Isten lelke lakozik és éltet. Erős várunk fokán kitűzött zászló ez az újság. Isten áldása legyen mindenkin, aki aliP áll s küzd alatta a Krisztus országáért. «=mr===ir=)ní=ir-==ir=sa FELHÍVÁS a canadai evangélikus TESTVÉREKHEZ! Hittestvéri szeretettel hozom a kanadai magyar evangélikus hívek szives tudomására, hogy a szerkesztésemben megjelenő “Evangélikus Híradó” ezután csak helyi használatra, mint gyülekezeti értesítő fog megjelenni, mert 1931. évi október hó 15-től kezdve az “Erős Vár” cimü evangélikus havi folyóirat fog beszámolni az amerikai, valamint a kanadai magyar evangélikusságot érdeklő mindennemű eseményről. Ezúton is szeretettel kérem a hittestvéreket, hogy támogassák ezen uj vállalkozásunkat, mert hiszen mindnyájunk érdeke, hogy életerős evangélikus sajtónk legyen. Papp János László, windsori evang. lelkész.-----^ir=inr=ir^—ifea Ne nagyon merüljetek bele mások bűnének feltárásába, mert esetleg nagyon össze gyűl saját bűnötök.
