Erős Vár, 1931 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1931-10-15 / 1. szám
2 ERŐS VÁR 1931 Október 15. GONDOLATOK A REFORMÁCIÓ EMLÉK ÜNNEPÉN. Irta: Rúzsa László, ev. lelkész. Wittenberg főterének a közepén állott egy öreg fa templomocska, harminc láb hosszú és húsz láb széles. A falai már omladozni kezdtek. A szószék, amely egyszerű és kezdetleges volt, csupán három lábnyira emelkedett ki. Ebben a templomban prédikáltatok először a Reformáció! Istennek akarata volt, hogy dicsőségének visszaállítása egy ily szegényes helyen kezdődjék Luther által. Luther azt mondotta a templomocskáról, hogy ‘ez igazán hasonlítható áhhoz az istállóhoz, amelyben a Krisztus született. Isten akarata, hogy itt szülessen meg az Ó Szent Fiának az igazi tanítása másodszor. A világ kathedrálisai közül egy sem volt választva arra, hogy kijelentessék a dicsősége az örök életnek!’ Ebből a kicsiny templomból indult ki a Reformáció. Kicsiny templomocskákban ülünk mi is ünnepet itt magyar evangélikus keresztyének a Reformáció emlékére. Vájjon lél e a mi lelkűnkben a hő vágy megismerni Jézusnak szent tudományát és drága evangéliumi hitünk igazságait ? Erezzük e kötelességeinket a Reformáció szent örökségében ? Vájjon a hitnek a dolgaiban megalkuszunk-e lelkiismeretünk ellenére? Hát a Reformáció nagy áldozatai hiába lettek meghozva értünk amerikai magyar evangélikusokért? Él-e bennünk az a boldog tudat, hogy egyedül a hit által igazulunk meg? Ez a hit magyar evangélikusnak EGYEDÜL CSAK MAGYAR EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN PRÉDIKÁLTATIK. Formáljuk-e lelkiismeretesen a jövőt legjobb tudásunk és áldozatos munkánk szerint, hogy egyházainkban folytatódjék a Reformáció történeti folyamata? Az amerikai magyar evangélikus egyház reá kell hogy nyomja bélyegét az amerikai magyar vallásos életre, sőt mi több, annak kovásza kell, hogy legyen. És azzá lesz, ha újjászületve ismét szent közösséget vállalunk azzal a 95 tantétellel, amelyet Luther Márton 1517 október 31-én éjszaka kifüggesztett a Wittenbergi vártemplom ajtajára. Úgy gondolom helyesen cselekszünk, ha a Reformáció emlékére lapunk hasábjain leszögezzük, hogy mi magyar evangélikusok ragaszkodunk a lelkiismereti szabadsághoz, Jézus Krisztushoz, mint egyedüli közbenjáróhoz Isten és ember között, az egyetemes papság eszméjéhez, Krisztus Királyságához. A magyar evangélikus egyház itt, mikor megállapítja jelenlegi helyzetét, tanitását, felfogását oly szavakban, amelyeket megért a mai kor, ugyanakkor tudomására kell adnia a világnak, hogy a mi harcunk __ nem harc Róma ellen, vagy más ellensége ellen Krisztus egyházának, hanem munkálása egy oly kornak, melyben a Biblia az egyetlen zsinórmérték a hitbeli dolgokban. A BRIDGEPORTI ELSŐ MAGYAR ÁG. HITV. EVANG. EGYHÁZ MEGALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE. Irta: Hegedűs Ernő, a bridgeporti gyülekezet titkára. Az Urnák 1639-ik évében, indián nyelven nevezett Pequonnock vagyis magyarul ‘törött terület’-be bevándorolt első fehérbőrű emberek, az itt lakó indiánokkal történt megegyezés után, képviselőket küldtek az Angol birodalomhoz csatolt Connecticut Coloniához és annak kormányzójához, hogy telepitményt alapíthassanak és templomot építhessenek. Ez a telepitmény 1701-ben a Stratíield község nevet vette fel. Stratfield község, győzelmesen kikerülve az amerikai szabadságharcból, rövid idő alatt annyira megszaporodott, hogy az 1836-ik évben az amerikai Unió által Connecticut államba beosztva, Bridgeport név alatt 3000-en felüli lakossággal, Fairfield megye székhelye lett. Tehát Bridgeport városának megalapítását 1836-ik év óta számítjuk és a mai 1931-ik évben Bridgeport 95-ik évét éli. Bridgeport városa ezen 95 év alatt a protestántizmusnak egyik erős tölgyfájává nőtte ki magát. Ezen hatalmas tölgy lombjai között a Lutheránus vallás az egyik kimagasló ág, mert ma 5 különböző nemzetiségű Lutheránus Egyház hirdeti az Isten Igéjlét és hat templom ékesíti a várost. Eme lutheránus testvérek között csak a Magyar nemzet e hithez tartozó fiai voltak egyházi szervezet nélkül. Egyházi szervezettség hiányában ezen evangélikusok más protestáns felekezetek kebelében keresték vallási buzgóságuknak kielégítését. Mig végre az Ur 1930-ik évében, karácsony táján, egy, a theologiai tanulmányait kitünően végzett fiatal theologus, Tisztelendő Szebik Károly ur, a szervezés munkájához látott és hosszú, apostoli küzdelem után megalapította a Bridgeporti Első Magyar Lutheránus Egyházat. Ezen egyház ötven aláirt lutheránus vallásu magyar taggal a Bridgeporti Első Magyar Ág. Hitv. Evang. Egyház cim és név alatt a New York-i Zsinat kebelébe beiktattatott. A magyar evangélikus testvérek 1931 augusztus 15-én ünnepelték meg lelkészük beiktatását az angol Lutheránus templomban, ahol a magyarok istentiszteleteiket tartják ideiglenesen. C-
