Erdőd és Vidéke, 1914 (1. évfolyam, 1-17. szám)
1914-06-07 / 9. szám
2-ik oldal. egyházunkat és édes Magyar Hazánkat. Merítsünk erőt történelmünkből bízzunk a Magyarok Nagyasszonyának a Boldogságos Szűz Máriának Oltalmában és ha mindnyájan megtesszük kötelességünket, a Mindenható megáldj a törekvésünket, biztosítani fogjuk utódainknak a jobb jövőt, a nagy, hatalmas dicső keresztény Magyarországot. Adja a Gondviselés, hogy úgy legyen! Az éljenzéssel fogadott beszéd után a közgyűlés kimondotta az Erdődi Oltáregyesület megalakulását. Az Oltáregyesület igazgatója Láng Ferenc esperes, h. igazgató: Rés Lőrinc káplán. Ezután a tisztikarválasztást ejtették meg, melynek eredménye a következő: Elnök: Dr. Jékey Istvánné, alelnök: Aj- tay Jánosné, munkavezető: Bóta Lászlóné, pénztáros: Babochay Lászlóné, jegyző dr. Radeezky Károlynő, ellenőr: Szabó Józsefnő. Választmány: Herman Györgyné, Holájter Istvánné, özv. Láng Istvánné, Dr. Nagy Sándorné, Pittner Mátyásné, Sándor Lajosné. Dr. Jékey Istvánné elnöknő a következő beszéddel köszönte meg a választást: Tisztelt Közgyűlés ! ügy magam, mint tisztviselő társaim igen megtisztelve érezzük magunkat a bizalom megnyilatkozásától. Szives jóindulatukért tiszttársaim nevében is őszinte köszönetét mondok. Érezzük és tudjuk azt, hogy a megtisztelő bizalomra érdemeket nem szereztünk. Reméljük, hogy működésünkkel megfogunk felelhetni a hozzánk fűzött várakozásnak, de ehhez a Gondviselés oltalmán kívül az egyesületi tagoknak támogatására, segítségére van szükségünk és ezt őszinte bizalommal kérjük is. Hálás köszönetét mondunk a Főtisztelendő urnák aki magasztos beszédeivel hitünkben megerősített bennünket, munkálta a talajt s elősegítette, megkönnyítette egy e- sületünk megalakítását. Nem szabad megfeledkeznünk e magasztos pillanatban érdemekben gazdag Esperesünkről és az ő buzgó munkatársáról, közszeretetnek örvendő káplánunkról, kik mindketten segítségünkre voltak a kezdet nehézségeinek leküzdésében. A hálátlanság bűnébe esnénk, ha nem mondanánk köszönetét a Tisztelendő Főnöknőnek és tisztelendő nővéreknek, kik szívok egész melegével jöttek segítségünkre e vallásos mozgalom sikerének előmozdítására. Anyaszentegyházunk dicsőségére. Továbbra is kérjük hathatós támogatásukat. AGond- viselés kegyelmébe aj ánlj uk egyesületünk működését. Az Oltáregyesület az alakuló gyűlésből a következő távirattal üdvözölte ősz főpásztorunkat: Méltóságos Püspök Urnák Szatmár. NAz erdődi Oltáregyesület alakulása alkalmából midőn ragaszkodásunkat fejezzük ki Szentegyházunk iránt, Püspök Atyánknak áldásáért esedezve kérjük, hogy egyesületünk fővédőségét elfogadni kegyeskedjék. Erre a táviratra Öméltósága még aznap a következő táviratválaszt küldte: Nagyságos Dr. Jékey Istvánné úrasszonynak Erdőd. Oltáregyesületi alakuló gyűlésükről küldött üdvözlésüket hálásan köszönöm. Hitvalló munkájukra főpásztori áldásomat örömmel küldöm. — Tibor püspök. Az alakuló közgyűlés Berencei Kováts Sándornőt lelkesedéssel tiszteletbeli elnöknővé választotta meg. Ezután Varjas Endre az Oltáregyesület legközelebbi teendőit méltatta, majd a közgyűlés Láng Ferenc esperes-plebános szép szavaival és a Himnus eléneklésével véget ért. Az ünnepség egyik legkimagaslóbb pontja volt az a hódoló körmenet, mely a hétfő esti befejező konferencia után folyt le az Úr Testének tiszteletére. Erdőd erre az alkalomra a Lelkek Királyának hódolatára lobogó díszbe öltözött. A templomtól a piacig terjedő útvonal gatyakkal volt díszítve, az út sással lehintve. A piac közepén emelt magaslaton szabad oltáremelkedettnagy fenyő- kereszttel. Az oltár körül négy hatalmas oszlop állott a Nemzet ős az Egyház színeinek zászlaival díszítve virág girlanddal összekötve. A körmeneten körülbelü 1500- an vettek részt. A szakasziak plébánosukkal, Kőrösy Károllyal vonultak be,a szatmári urak és polgárok kongregációja képviselve volt. Részt vett a menetben a tűzoltóság és a fuvózenekar is. Láng Ferencz esperes-plebános, Varjas Endre, Kőrösy Károly szakaszi plébános, Hágen János sziny ér váraljai és Rés Lőrinc erdődi káplánok assis- tálása mellett vitte a Szentséget, mely előtt fehőrruhás leányok hintettek virágot. Az útvonal házai ki voltak világítva. Az oltárhoz érve Láng Ferenc esperes felajánló imát mondott, majd a menet visszatért és Tedeum fejezte be az ünnepet. ERDŐD ÉS VIDÉKE A fényes ünnepségek, ha lélekkel készülnek, lélekből jönnek sohasem válnak üres ceremóniákká. Úgy volt ez az ünnep is. Bensőséges szeretet nyilvánítás az Úr iránt, melynek sikerén számos kéz dolgozott s melyen még a más vallásuak is tiszteletreméltó testvéri egyetértésben vettek részt. (K.) ___ = ^________9. szám. E|j k is tévedés. A Szatmár és Vidéke laptársunk cikk keretében emlékezett meg legutóbbi számában az erdődi várról. A cikk egy részét kuriózum gyanánt szóról-szóra közöljük: »A hajdan hires Rákóczi vár, fenn a magas bükköshegység kiálló ormán, düledező, lassan oszló kőtornyaival, még magában is fennen hirdeti Rákóczinak régi dicsőségét. A bástya fokáról szép kilátás nyílik a vidékre. A vár első, legnagyobb tornya a hajdankori lovagvárakra emlékeztet. A nagy termek, mogorva vasablakaikkal és csatákat, vitézeket ábrázoló fali festményeikkel, egyszerűen vannak berendezve s minden kényelmet nélkülöznek. Érdekes, hogy az ajtók mellett mindenütt sötét rejtekhelyek vannak, az akkori idők világát jellemzik. Mikor a várat mostani tulajdonosa újból restauráltatta az újonnan átalakított termekben nagy Rákóczi Ferenc életének legfontosabb mozzanatait ércszobrokban örökítette meg. Három ilyen történelmi érdekességü terme van az erdődi várnak. Az első teremben látni, amint lovaggá avatják föl a szép ifjút, Rákóczit, katonai ünnepség keretében. Az öreg vitéztől büszkén veszi át a kardot a daliás ifjú. Ezzel együtt hazája sorsa is kezébe van letéve, — hogy karddal védje meg a magyar szabadságot. A középső emeleti teremben van Rákóczi lakodalmának a képe, az ezt ábrázoló szobrokból fogalmat alkothatunk magunknak az akkori idők szokásairól, házassági ünnepségeiről és azokról a csillogó, drága magyar ruhákról. A szépséges fejedelemasszony, amint a vitéz leventék környezetében a nép hódolatát és üdvözlését fogadja, olyan megragadó kép, a minőt pictor ecsetje aligha fog valaha ily élethűen vászonra vetni. A magyar ruhák akkora változatát aligha láthatni másutt s a katonai egyenruhák tarkasága élénken illusztrálja az akkori mozgalmas, háborús időket. A legfelső teremben a búcsúzó Rákóczit látjuk, amint hűséges lovára borulva zokogja el bánatát. A terem falán remek freskók mutatják Rákóczi utolsó vesztett csatáit. Az erdőben kuruc csapatok bolyonganak, hogy biztos rejtekhelyekre találjanak. A csatamezőn vonagló holttestek sokasága, a leégett házak romjai, egy-egy paripa riadt száguldása : a pusztulás borzalmát ábrázolják. Rákóczi az öreg templom nagy harangjával együtt siratja hazája elveszett szabadságát«. Eddig a cikk. Igazán nem képzeljük, honnan kapta laptársunk ezt a cikket. Mert e sorok írója a cikk olvasása után — bár nagyon sokat járja a Vár mohos falait — direct felment, hadd lássa a cikkben felsorolt szépségeket. És megszomorodottan konstatálta, hogy bizony nincsenek az erdődi várban freskók, ércszobrok, hűséges lovak, vonagló holttestek, vitéz leventék, de még nagyharang sincs. Óh te dicső riporteri fantázia, mennyire benépesíted te egy düledező várnak denevérektől lakott romjait! Vagy talán óh dicső uborka- szezon felé közeledő riporteri fantázia,
