Erdőd és Vidéke, 1914 (1. évfolyam, 1-17. szám)
1914-05-24 / 7. szám
7. szám. 3-ik oldal. — Tűzoltók tízparancsolata. A tűzoltók évkönyve a tűzoltó parancsnok tízparancsolatát igv foglalja össze: 1. Amennyire csak lehet, gyorsan érkezz a tűzhöz és azonnal intézkedjél az emberek, állatok, nagyon gyúlékony és robbanó anyagok mentéséről és biztos helyre szállításáról! 2. Csinálj rendet és zárasd körül a tüzet, hogy a tűzoltóság szabadon mozoghasson. 3. Alapos és mindenre kiterjedő kémszemlét tarts ! 4. A támadási és védelmi tervet jól hányd-vesd meg ! 5. Rendeleteidet higgadtan, érthetően, világosan add ki s állandóan követeld meg, hogy pontosan hajtsák végre! 6. Szereltesd a fecskendőt bő vizfor- ráshoz! 7. A csővezetőnek adj pontos utasításokat és küld a sugarat oda, ahol a tűznek legelőbb kell útját állani! 8. Ettől kezdve állandóan ismét a tűz közelében van helyed! 9. Folyton ügyelj az okszerű munkára, vagyis arra, hogy a lehető legkisebb erővel a lehető legtöbbet végeztess ! 10. Munka befejeztével locsoltasd le a tűz egész területét, szereltess visz- sza szabályszerűen és őrt hagyva hátra, utolsónak távozz a — szertárhoz ! — Munkát a népnek! Végre jó hirt hozhatunk Szatmárvármegyének, mely kétszeres öröm a lakosságra. Az egyik az, hogy sokan munkához fognak jutni, a másik pedig, hogy a sok árvizveszede- lem nem környékezi többé az északkeleti községeket, ahol az utóbbi években annyi kárt tett. A földmivelési miniszter elhatározta, hogy hatvan milliót költ erre a célra, nem fog krajcároskodni, nem fog toldozni-foldozni évtizedeken át, hanem neki fog egyszerre nagy tőkével és megoldja ezt a nagy kérdést. Ide vonatkozó félhivatalos hírünk igy hangzik: fiatvan millió árvízvédelmi munkálatokra. A földmivelésügyi minisztériumban már elkészültek azok az egységes tervek, amelyek alapján az árvízvédelmi munkálatokat az ország északkeleti és déli részein, Máramaros-, Szat- már-, Ugocsa- és Beregmegyékben végre fogj ák haj tani. E munkálatokra a kormány hatvan millió koronát fordít és ugyanilyen összeggel járul az érdekeltség is. A munkálatokat, amelynek a végrehajtása húsz évre van előirányozva, még az időn megkezdik és a földmivelési kormány a folyó évre a szabályozási munkákra három milliót fog fordítani. A munkálatok azért sürgősek, mert a felvidéki folyók medreinek elfajulása és rendezetlensége következtében az 1911. és 1912-ik években állandóan mintegy 400 község volt árvizveszedelemben. A munkálatokat az egyes megyékben a vízrajzi osztály tervei szerint a kultur- mérnökségek hajtják végre. Minden Pénteken friss virsli DEMETER József fűszer üzletében, tessék előjegyeztetni, mert csak annyi lesz rendelve, amennyit előjegyeznek. — A cselédkönyv reformja. A cselédkérdés nagy problémája kezdi már foglalkoztatni az illetékes köröket. Rájöttek hosszas tapasztalatok után, hogy a •cselédhiánynak nem csak az az oka hogy a meglevő és helyetkereső cselédek igen drágák, hanem az is, hogy a hatóságok annyi formalitáshoz kötötték a cselédkönyv kiadását, hogy ez is elriasztja a jelentkezőket. A belügyminisztérium illetékes osztályán, mint értesülünk foglalkoznak a cselédügy reformjával, illetve azzal, hogy a csélédkönyv megszerzését megkönnyítsék. A mai helyzetben ha a cselédnek nincs illetőségi bizonyítványa vagy okmánya, nem kaphat cselódkönyvet. A reform főkép arra irányul, hogy ezekben az esetekben a cseléd illetőségének megállapításáig — ha csak annak megbízhatósága iránt kétely nem merül fel — ideiglenes cselédkönyvet állítsanak ki. Érdekes újítása lesz a reformnak, hogy cselédkönyvet kell adni férjezett asszonynak is, még pedig a férj előzetes megkérdezése nélkül. Ideiglenes cselédkönyvet fognak kiadni abban az esetben is, ha valamely cselédkönyv elveszett mig jelenleg ilyen esetben a cseléd néha hónapokig hely nélkül marad, mert az uj könyv késik s a nélkül nem szabad szolgálatba állnia. — A szerencsés ember. Egy szegény furulyás beállít egy bankárho? és sikerül neki eladni egy ígérvényt. A bankár megüti a főnyereményt és hivatja a szegény zsidót és azt mondja : — Az öntől vásárolt Ígérvénnyel megütöttem a főnyereményt. Mo gakarom magát is jutalmazni: mi kedvesebb magának : 4.000 K. készpénz vagy pedig 2.000 K. évi járadék; — Erre azt mondja a szegény zsidó: — Adjon nekem inkább 4.000 K. készpénzt. — Hisz akkor Un rosszul jár. Mert tegyük fel, ha maga® csak tiz esztendeig él még, már akkor £0.000 K-t kap. — Nem: az Ön szerencse'je mellett uram engem holnap a guta ír egűt! — Nyugdíjazás. Szokolovszky Lajos vm. irodatisztet a törvény- hatósági bizottsági közgyűlés 40 évi szolgálat után saját kérelmére teljes fizetés és lakbér járandósággal nyugdíjazta. ! — Elutasított kérelem. A múlt heti vármegyei rendkívüli közgyűlés több kémőnyseprőiparosnak a kéményseprési szabályrendelet módosítása, illetve a kéményseprési körök megváltoztatására irányuló kérelmét elutasította. ___ERDŐD ÉS VIDÉKE La pkiadó: „Pátria“*nyomda Nagykároly. 551—914. tkszám. Árverési hirdetményi kivonat. Dr. Nagy Sándor erdőéi ügyvéd által képviselt Szatmári Gazdasági és Iparbank rt. végrehajtatónak Lup János középhomoródi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881: LX. t.-c. 146., 147. és 144. §§. értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 150 K tőkekövetelés, ennek 1912. évi november hő 15-től járó 6°/o kamata, az árverési kérvényért ezúttal megállapított 21 K 70 f költség és jár. behajtása végett. Az erdődi kir. járásbíróság területén levő Középhomoród községben fekvő s a középhomoródi 218. sz. betétben A I. 1—16 sor. 497, 498, 499, 500, 501, 718, 78. 4/1, 837, 893, 894, 1486, 1487, 1587, 1614/1, 1822, 1823. hrsz. ingatlanokból vh. szenvedő illetőségére £ 82 korona a középhomoródi 219 sz. betétben vh. szenvedő nevén álló 949. hrsz. jószágtestre 17 korona. A tkvi hatóság az árverésnek Középhomoród községházán való megtartására 1914. évi junius hó í;0 napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881: LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg : 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár 2/3-ánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. 2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10o/°- át készpénzben vagy az 1881: LX. t.-c. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldöttnél letenni, vagy bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Erdőd, 1914. évi február hó 7-én Legeza József sk. kir. bir járásbiró. Kiadmány hiteléül: Radványi íkvvezető. Az erdődi kir. járásbiróság mjnt tkvi hatóság. 2378-914. sz. Árverési hirdetményi kivonat. Dr. Mircea Gusztáv erdődi ügyvéd által képviselt Satmariana Takarék és Hitelintézet rt. végrehaj tatónak Mátyok Sofron (n. Papp Flórival) nántüi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató (kérelme következtében az 1881. LX. t.ic. 176. §-a értelmében elrendeli az újabb árverést 1027 K tőke követelés, ennek 1913. évi május hó 28. napjától járó 6°/o kamata 6 K 35 fillér óvási, 1ls°lo váltódij és 127 K 80 fillér eddig megállapított per és végrehajtási s az árverési kérvényért ezúttal megállapított 30 korona költség, valamint a csatlakozóknak kimondott Nántü és Vidéke Keresztény Fogyasztási Szövetkezet javára 521 K 76 f. A nántüi Hitel- szövetkezet javára 67 K 50 f tőkekövetelése és járulékai behajtása végett a szatmári kir. törvényszék s az erdődi kir. járásbíróság területén levő Nántü községben s annak határában fekvő a nántüi 251. sz. betétben A. 1.1—1. sorsz. 292, 293 hrszámu ingatlanra 936 korona, az u. o. A II. 1—2, 4—15 sorsz. 972/2. 973, 1409, 2161, 2448, 2508, 2816, 2817, 2218, 3042, 3043, 3044, 3177, 3314. hrsz, alatt foglalt ingatrlanra 729 korona kikiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek Nántü községházánál való megtartására 1914. évi junius hó 20. napjának d. e. 11 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg. 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár 2/3-ánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. 2. Az árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10 °/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Erdőd, 1914. évi Május hó 6-án. 'Az erdődi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Legeza József s. k. kir. járásbiró. A kiadmány- hiteléül: Radványi, telekkönyvvezető. fizessünk elő az „Erdőd és Vidéke“ társadalmi lapra.
