Erdőd és Vidéke, 1914 (1. évfolyam, 1-17. szám)
1914-04-26 / 3. szám
ERDŐD ÉS VIDÉKE 2-ik oldal. Egyetlen számottevő folyónk a Kraszna, szintén bőséges árvizet bocsát ki magából szanaszét, hol csak keresztül megy. A Homoród patak, Sós, Mária- Boldád csatorna, Korond patak és meglevő többi zabolázatlan ereink szintén rettegésbe tartják a vidéket, melyet érintenek. Yiz át nem eresztő talajunkon a belviz is nagy mennyiségben raktározza el magát a föld felszínén, ősszel és tavasszal. Mindezek koronája aztán az a sajátságos alakulat, hogy még a Bükk-hegység is viz át nem eresztő, viz szegény aljtalaju. Nem a feltörő viz, de a csapadékból előálló vizek onnan is lianyat- homlok rohannak le és egy-egy bő esőzés után turbinát elhajtani képes, oly nagy erővel zúdulnak az alsóbb részekre, hogy ott tönkre tesznek mindent. E tömeg vizet nincs ami levezesse. Szabadjára hagyva, rendszer nélkül rohan árkokon, csatornákon, ereken keresztül s azok medrét, irányát nem respektálva, elterül mindenütt, vadvizessé téve, kilúgozva az amúgy is elárvult talajt. Részleges, helyenkint végzett munkával és szabályozással ezen segíteni nem lehet. Mit ér a lápi csatorna, ha szemmel láthatólag csak oda is vizet vezet, hol addig nem volt, sőt féltékenyen őrzött vizbeválla- lásával a Homoród környékén már majdnem láppá tett ismét nagy területeket. Mit ér a Mária-Boldád patak szintén szűkös medre! Mit az alsó-kraszna szabályozása s mit az egyes községek, vagy birtokosok által végzett, szűk teret uraló szabályozási munkálat! Járásunk földtani alakulata mellett csak egységes, egyöntetű eljárás érhet el eredményt. A Bükk-hegység természetes vízválasztót alkotó gerincétől kezdve, ugyszólva egy teknő járásunknak egész területe, mely teknő Nagykároly és Szátmár felé lejt. Ily alakulaton az egyik vagy másik szélén, vagy annak közepén végzett vizimunkálat eredményes nem lehet, mit főn}resen igazol az a tapasztalat, hogy a csatornákon, árkokon sokszor megduzzadva, visszafelé folyik a viz s igy okoz elöntést. ügy halljuk, a földmivelésügyi Miniszter személyesen vizsgálta meg az Ecsedi-láp alsó csatornáit a napokban. E személyes tapasztalat csak azt igazolja, hogy az egész csatorna hálózat szűk és igy nem lecsapol, de uj lápot teremt. Kár, hogy a mértékadó körök feljebb nem hozták a Minisztert. Láthatta volna, hogy a megoldást, a kibővítést, a szabályozást nem alul, de felül kell kezdeni. Persze, hogy szűk és képtelen a levezetésre az a lápi csatorna. vezető hálózatába végre is bekapcsolódva akként kell lennünk, hogy ne a kihaló sejtek sorsára juttasson az bennünket. S mikor mindezt átérthetjük és átérezhetjük, — nem kell-e megdöbbennünk azon, hogy ezzel szemben most, a automj ainkra széthullva, szétforgácsolt erőinkkel, egységesítő nagy Organismus nélkül mily siralmas, mily nyomorúságos és mily végzetes helyzetben vagyunk ? Nem kell-e májdnem kétségbeesnünk, midőn azt látjuk, hogy mig más járásokban diadalmasan lüktet a gazdasági élet, addig a mi járásunk érhálőzatában a vérkeringés megállni készül. Hát nem! Hanem legfőbb ideje annak, hogy szervezkedjüpk nagyszabású társadalmi munkára. Legfőbb ideje, hogy széthulló erőinket összeszedve járásunkat erős lendítéssel kirántsuk veszedelmes helyzetéből. Legfőbb ideje, hogy mentsük meg pusztuló existen- ciánkat. Csak rajta! Csak rajta, mert minden pusztulás nyomán uj élet kél ugyan, de az nem lesz a mi életünk. Idegen szellem érzi gyengeségünket, vakmerőén kopogtat kapuinkon s ha hagyjuk, járásunkban a magyar nemzeti kultúra elvesztette talaját. Dr. Erdődi Antal. KRÓNIKA. Ismerek egy falut, szép Magyarországon A mi kis falunk s egy van a világon Lépést tart a korral, város akar lenni Es hogy nem lett azzá a szemére vetni Nem lehet, mert benne nagy az igyekezet Előre ... és mindig csak előre törtet. Van itt kérem minden, várost— mi — jellemzi Csak tessék nyugodtan körültekinteni. Mindenekelőtt van két szép nagy vendéglő Mind a kettő szépen be is rendezhető, Az embert spencer es pincérek szolgálják De csak nagy ünnepkor s ezt ki is használják. Vannak itt ügyvédek — hála az Istennek ! Vannak ügyesek és vannak ügyetlenek. Vannak nagy paloták és középületek Vannak szép és tiszta zöld pázsitos terek. Nagyszámú distingvált inteligencia Társadalmilag is szépen egybe-forrva Van szép nagy kórkáza és abban betegek, Kaszinó és abban, legalább is — legyek. Vannak állami és magán tisztviselők, Vannak szorgalmasak s hivatalkerülők. Van itt szolgabiró és községi jegyző, Képviselve van igy nyáron a haderő, Amit csak elképzelsz, minden de minden van Még csak díszpolgárt is választott a múltban. És hamár a község ennyire gyarapszik, Hogy ma vagy holnap már várossá fejlődik. Nem lehet várossá én szerintem addig Mig egy tőkepénzes mozit nem alapit, így történt azután, heves viták után, Elindult a mozi hóditó kőrútján. És ezután büszkén, mint ábránd kép felé Nézett a kis falu a szerzemény elé. Abba ömlenek be a mi vizeink is túlnyomó részben. Tőllünk és járásunkat átszelő Krasznából kapja a legtöbb vizet a lápi csatornák egy része. Tessék tehát itt nállunk, a mi járásunk területén kezdeni meg a munkát, egységessé tenni a kanalizálást, akkor majd rendszeresen és {egyenletesen kapja a lápi csatorna is vizeinket s nem lesz kalamitás. Ismételjük, hogy egységes, a Bükk-hegység egész medencéjére kiterjedő általános kanalizálás lehet csak az, ami célra vezet. Erre pedig mi képtelenek vagyunk önerőnkből, de másfelől ez evidenter állami feladat. Járásunk úgyis mostoha gyér-, mek volt eddig a múltban. Joggal várjuk, joggal reméljük, hogy nyújtsa ki felénk az államhatalom segítő kezét. Nem az Ínséges, vagy kedvezményes vetőmag kiosztás, nem a momentán ingyen kenyér, de csak az egész járásra kiterjedő egységes vizlecsapolás az, ami népünket oly gazdasági helyzetbe hozhatja hogy végleg meg ne szűnjön teljesítő képessége s el ne terjedjen a szórványosan már több helyen megjelent rém : a nyomor minálunk. Nagyon kívánatos lenne e kérdést mielőbb nyomatékos formában terjeszteni a földmivelésügyi kormány elé s az Ecsedi-lápot segítő kormánV aktióba, belekapcsolni a mi jogos igényünket. _________________________3. szám. És a mozi megjött és a mozi meg volt És a közönség a jegyért tolakodott Eljött tehát végre a várva várt este Ember ember hátán ült a nagy terembe’. Szokatlan illatár terjed a moziba’ Mindenik embernek csak az orrát fúrja Mindenki azt nézi, vájjon mije ég el? Megnyugtatják nyomban: »Kérem ez csak [éther« De mi ez a lárma, e szörnyű pattogás! »Kérem kezdődik az első előadás.« Valaki megszólal: »Kérek sötétséget:« S egy perc alatt többé egy lámpa sem égett. A közönség feszült figyelemmel nézi, Hogy a fehér vásznán mi fog megjelenni. A sötétség egyre-egyre jobban terjed, Senki sem látja már a hófehér leplet. Valaki igy mondja a képnek a címét: »Itt látjuk Afrika legsötétebb képét.« De egy nagy pukkanás neki kedvét szegi, És az ijehtségtől nem mer már viccelni. Pukkanás, Pukkanást egyre-másra éri És a sötétséget mind rémülten nézi. Ismét hallatszik a megnyugtató szózat »Kérem a nyomástól a gumicső pukkadta Azután a kréta, majd a lencse pattan, Ilyen szerencséje mozisnak csak itt van. Pukkanást, sötétet éjfélig élvezve, Ki-ki haza vonult nagy megelégedve. A mig a közönség nem láthatott képet Csak úgy nyelte mozink a szép közönséget, Most pedig fordítva történik a dolog, Képet azt láthatsz, de nem publikumot. A directornak már olyan sok a pénze Külön embert tart, hogy a pénzét őrizze! Túzok.
