Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március

1922-02-22

--"Bratíaru erre p-sodáikozott, mert azt hitte, hü'gy Erdélyben esak ér­vekkel ^do-lgo-zni, gyolcs milliójuk s?m a válásatásokra de ezt a ré­gi.királyságban akarják felhasználni • /i-r.L ,?P,/ + kell • ' • • ' ' ' ' • I Erdélyben a zsidó"nemzeti párt is.állit jeleJ/Ceket. A brassói zsidó nemzeti párt tegnsr tartotta meg alakuló köz­• gyűlésétalllrokke dr. Hit-tei orvosé választották meg. Kolozsváron a zsidó nomsesi. páré színein megalakult A párt az összes Má erdélyi zsidók eoj lt e:;' pá.rtj.a lesz . "A eset részt fog venni a választási küzdelmekben és síelélteketáls állit. A kolozsvári jelölt Székely Bé­la az"5 őrsi lósast ! felelős szerkesztője, /Szamos 33./ r Választási előkészületek - Romániában. Az általáno^, egyenlő,titkos,községenkénti és 21 évhez kötött választójog hazájában Romániában nagyban folynak a választási elő­• készületek. EgWást érik a tisztviselők elbocsátása - a választás tisztaságánál: biztosítására. Hint a Dir.ineata /% 11.15./ közli egyet­len napon csak pükarest rendőrségének negyven tisztviselőjét bocsá­tották-e! táinek idején. A nyomorult emberek testületileg kérték aá|p 1 elbocsátás Visszavonását, amit kilátásba is helyeztek,ha előzőleg ' egyenként írásban jelentik be - önkéntes lemondásukat. a A belgrádi fegyverszüneti egyezmény után. A világháború nagy hadvezéreit utánozva, a román Murdar©seuab.G. tábornok is megírta hadvezéri emlékiratait /Erdély felszabadításért vivett harcok és Dudalest eöteglaiása 1918-132C./. Ezen emlékiratán a belgrádi fegyverszüneti egyezmény utáni eseményekről igy emlékszik meg lurdjix^scü tábornok;; Fr ah éhez d'Esreray marsall a magvarokkai ka- I eér/Tödoa^, "Hanátban a szerbeket tartotta velünk szemben. Gróf Karolyi a keleti logfcob hadvezetőseggel olyan fegyverszünoti egyezményt kö­tött, amely kedvezé veit a magyarokra nézve,Dobrudzsát a szövetséges hadak tartottak megszállva s nekünk nem volt sssbad ezen területünkre lépni.- A- yolünk üzet.t gény általános vcli: liétségbevcnták Besszarábi­árá való joga só art, ee^s_z Erdélyre való jogunlpat_ visjz_autaaitctták, el­vették tőlünk a Bánátot s igy nemcsak az ellenség'eink"elioh kellett harcolnunk,amelybeka Dnyeszternél ós Hagyarorszagon támadtak, hanem' a tegnapi szövetségeseink ellen is, amelyek mellett bőségesen ontot­tuk vérünket cs oi veszítettük éiettük több mint nyolezszazezer embe­rünkén. Mi veit a teendőnk 7 A magyarok erdélyben, a bolsevikok a • Dnyeszternél, a bulgár, bandák Dobrudzsában támadtak, a szerbek nem engedtek be a Bánátba s ott a román M lakosságot jobban üldözték, . mint a magyarok. ilyen körülmények között védte Románia j05a.it paris­ban Bratianu miniszterelnök, mig hadseregünk ereje lépésről-lépésre változtatta meg a helyzetet, amely erőfeszítések végül is Eagvrmáni­ához vezettek, /Vütorai II. 15./' á ü ománi a éhínség; elÖtt> A bukares ti J/ip.torul /II. 15./ a kor­mány lapjcTközIl, iíogy. ékaaárá az 1CC1 évi el cg jé "termésnek. a sok ki­; viteli panama miatt annyira megaoadt az ország búza készleté, hogy je­; lenleg mindössze csak hatezer vagon buza található Romániában. Ez a k fenyeget?) éhség veszedelem kányszerieette a kormányt sara a szokatlan I eljarasr 1., hogy az Ausztria részére útban levő ötszáz vagon búzát Or­S9vánal lefoglalta ás visszaszállittatta az orzzágoa, bár a szó.llit­e mány formailag törvényes forrás között veit zinsk^irditva. Készül a kiadóhivatal helyist--a bon annak sokszorosító gépén. VI. Vilmos'császár ut 55.il".2. ." E • * • • ."' ! "- " e.-;á3l

Next

/
Thumbnails
Contents