Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március

1922-03-31

. Az ásovorul a mag£álsésot_ért választási serolm_ckről. Az adpverö! '." t/aetiíVté voaáeslae-s kösis IVaái ur. töiíábóí-: áiáv,áLa*eá h&gv a kormány sok v-vc súlyos elba mollett neg asá is oláis::sic, sssy Erdélyben a magyar jelöléseket visszautnsivsiasv a.ásee

: &£*-a/ez ágért ? sort az erclá'iyi magyarok román álE%r»ckt.^árek lottók á* pedig má lehetetlen állapot, hn#y e polgá. v^txelf or-y scssessá^a ne logven a parismentbon képviselve. Miért tette ezt a eermáay ? Sejthettük volna eddig is, de ma már határozottan tudjuk * hogy mi vezette a kormányt, mert Bratian* kiásás sasi a: .. egyik ai risztere, tloscúi tábornok, az,Ellenzék oimü Síe-ze lóénak a következőképen' nyilatkozott: Az erdélyi magyarosa boiitikai szervezetei magukat 6 a kormánnyal s-s énben ellenzékieknek nyilatkoztatták ki,- Ezért büntették őket. Hogyha a megyoaek kormánypártiak lettes volna, sátor jelöléseiket elfogadták volna, sőt -"sár ezt Uosoiu nem mcndta

s de magától értetődik - a kormány minden cefolyasát, felhasználta volna erdekükben,hogy bármi áron'megváiasztassanak és a parlamentbe erőszakkal is bejussa&nk Azt hittük

5 eogy eb tett az országban vannak meg olyan kérdéssé melyek .ás^sits állanak mindenesetre a pártharcoknak. Besizonyaet asühoan,.: hagy s. más séráokek eső seb bek, mint bármilyen más ástaláaos erdei:, Ui azt tartottuk., hegy a magyaroknak, valamint az összes romániai ivisebbsegeknsk ami. se" ss politikai szféránkba való belépess oly nagy"hasznot jelent? aogy ezért áldozatokat is hajlandók lettünk volna hozni, A Itcsriliseá tettekkel bizonyították, Mosiu tábornok pedig teljes Őszinteséggel me~veiictta, hegy ők - nem igy Ítélnek. kos- ssi vse,, c- túlzásba vitt pártőnzés, iz országra nézve •nagyon veszedelmes, Es ásnak bizonyításira, hogv ez a véleményünk nem ez alkalommal keletkezett, e easm, hogy" ez a" mi zsilárd megpyőzóifcstak o:s minden ösvssosk siőtt, ismeretes tényt hozhatunk • reá.s nem irtunk 'egy hojtelenitő ..szét sem ez erdélyi szászuk ellen midez ők' elhat-'-re~ásokat eszelték, hogy a liberálisokhoz csatiakozeak. Máért ? ksoyon egyszemű: óiyaa" nogy érdek az, hogy a nem-* zetissgek tetőesések az ország belpolitikai kereteibe, hogy teljesen ae;..2skss, hogy ezt &gyik páajttal teszik-e, vagy'a másikkal. A fMölííg

r hegy megtegyéko A, ki vezoseí^mán:; es: a csatéit tereietekkel több millió nem románasts állass-Igára kartusáé* :iindjájunknak érdeke tehát, hogy őket koseleáosre rirjr.k os re zavartassuk meg magunkat a nemzetiségi problémával., mint ezt Ausztriában és Hagyarországon volt. 3zéet szükséges, hogy a nemzetiségek tudják azt, hogy ennek az országsak intézményeiben aiadsa törvényes kívánságukat ki el égi tik, másrészről, etegg a fölösleges nekik máshonnan jövő támogatásra gsiéslrisá, Eskint misdon szociális, kulturális, gazdasági stb.követelést vigsá &mümés$¥<g& pesitikaá akcióval lehet megvalósítsál, s --.scebssgskee arra is meg kell hiynunk, hogy velünk a oolitik:ba- résst vegyenek. íí#-rél lnkáb*; vetünk fognak dolgozni", aaá&X kevés-obi eessao--: o'iemunk. És ha kezdetben csak egy párthoz eseslskazeaá is, .aais. vezetők erse később s»ét fognak oszolni a?; összes pártok :-szeé. Pelssaak hozhatjuk sei erre a régi király-1 ságbéli érmén; ' a - ós t- ; -v eta ugyan ez a folyamat kezdődik a