Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március
1922-03-29
Román politika. Román lap ^göjáM§* -C^ígsfjlfc 3*3léj2Í -^iSS^^gSSW-».ÍJB^** • tegnapi "szamában iQJasc oviéi, az ismert publicista, cikket irt a magyar képviselőjelöltéit visszautasításával kapcsolatban a kisebbségekkel folytatott politikáról: fí ,, . 4 ' "A napirenden leyő kérdések közül mosx az a tény bír legnagyobb fontossággal, hogy Erdélyben visszautasítottak a magyar'jelöltekéi,, • « aminek viszont az lesz á következményé, nogy az ország legjelentékghyebb kisebbségének ném lesz képviselete a parlamentben. Mi az első peretői fogva hirdettük, hogy es a tévedés halaiosabb^kart jSk a iéienltói narlarie».inek. m:fnt minden, más visszaélés vagy tör-»' ^nV^etens^gT'ámai; a váXr.sSta-sok'kalkelmaval elkövettek.Mindjárt meg • is magyaráztuk ezt az áiláspentuokaik. • . . , ' . • Bizonyos, rogy '3eea a ie^ex ?^vétségénél' való panasztetel, : sem más hasonló / kiim^r^l ee• jr^cr'f-.és?, amely csak mejgalázásnalc tg* srd ki SKUveré^'^l^' 1-^ j>s .minden öntudatos,hajájp . • • IzefetS rclfet~ "nem mersLot aeüe-ios' -esapasí" az imént Választott . parlö^níre«kináer' ilyen feltevést,illő" méltatlankcdással vissza-, uiasituak, mert mi 'sem áll főiünk i^vó'labb, mint az a gondol at, hogy , ' külsS beavatkbfcás történee'ylk oelügyeirltbe. / < ^ ••. De a_több mln^ási'^jk.EtíJLlíö^^ ^l^Jí^T^^é^éxÍQ& Silhyayté •p'aflamentbol oly súlyos elnyomásról' es ét^azsagTalansag'fji tanúskodik, hegy nem is találunk kellő s'za * 5 vakat, hogy a|t e^ltéliül: s ezért kérjük a visszatérést a normális ' és törvényére állapothoz. román nep b€^sül^^zavát adta a kiseJ2bségekn^k_G\vula^ehérváron_és aláirta a "oéKOSzerzodeet és ézal^al T.ómania, mint póTi*«tiEai "és jogi személy formálison lekötötte magát, amit semmi szin alatt sem lehet lebes-csülní.vagy Íelfeléjtem ..izek között a kötelezettségek között, látható es nyilvánvaló tartalmánál fogva'legjelentősebb volt az, amely nyelvi, vallási vagy faji különbség nélkül iávalamennjxi^pjílgarának oz_o^yenlő_ségéTe_vonjatkozik. "Ez a kötelezettség valamennyi k eleosnák"aranyos parlamenti képviseletét tételezi fel.-lég ka teijes kulturális és vallási szabadságot engedünk is a kisebbségeknek - attól a Pillanattól fogva, amint rosszul értelmezett választási túlbuzgóságból, elraboljuk tolul: annál: lehetőségét- hegy^arányosan_ legyen képviselőjül: a par lementben és közéletünk riaisű ügyére beleszólhassanak - ugyanakkor * .feljogosították őket arra, kegy ugyanolyan helyzetben érezzék magukat a mi államunkban.mint jrailyenöon^ ' ré£Í^%gyarorszájgen 9 !5 ' laert nincs borzastébo ez' igazságtalanság vagy elnyomás ér- • nésénél még alikor is, ha ar» elnyomás a valóságban nincs meg•Valóban, .. a régi Magyarországon sikerült a románok képviselőinek számát a bu.dapesti parlamentben ötre leszállítani-mi azonban, a jelenlegi kortaány seeitségével rekordot állítottunk fel 'ebben { mert a jelölések visszautasitasának rendszerével alig jgyre _szálJ.ijtojbtük__le a ma_-' JöCS^t-^JLseebséff kjépyijseleté-nek szenátj 7\ tragikus, vagy inkább? a kbtikus az ( hogy a két helyaet : ' ' ' között lényeges különbség van* A mult kagyakorszagában volt egy ki**' sebbség.amely a "magyar nemzeti állam 3 politikai integritását és ' ' egységet hirdette és csendőrökkel és ügyészekkel üldöztette a nemzotistgek vezetőit, mert ezek ner. akarták magukat magyarnak vallani, nománia, - ellentétben a régi- Magyarországgal - egységes román