Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március
1922-03-16
lot"^ 'hivatkozik, emelv ilyen intézkedést nem enged meg* % kz erdélyi választa;i-törvéryrsmdelet miért tűz kL csalr egy n-not a választásra, mig a királyságbeli 2-3 napot ? Ezt % konnyu meg-*, nagyrásni.A régi királyságban megyénként választanak s mivel ^nem^ tudtak, vagy nem akartak nagyon sok választási kort alakítani,ezért kellett a különböző községek választóit három napra .beosztani. Erdélyben a választókerületek kisebbek és a választási iródak nagyon számosai: s igy egy nap bőségesen elég a leszavazásra. -Hát az erdélyiek miért panaszkodnak ? Egy egész éljelen át aggódniok kell a választasi urna miatt. ?al as z tagi igaz oá vairy ok. -Egy macik általános törvénytelenségről is cmlitést méltózta- • tott tenni.... -Ezt is megmagyarázom. Az erdélyi választási törvényrendelet, mint minden választási törvény,magában foglalja a választhatóság feltételeit is,amelvek között ez is ott van:" aktiv választói jog a román államban." nzt mondja a 7. §. A választási törvényrendelet azonban sehol se követeli a,jelölttől, amikor a jelölés iránti kérést beadja, hogy igazolja választhatóságát.Ezen körülmény elbírálása a dolog természeténél fogva, a kamarának vagy a szenátusnak van fenntartva*amelyek hivatva van-d£$nté?íínek dönteni a.választás érvényesssége Vagy érvénytelensége felett. • Egyedüli dolog, amit a törvényrendelet megkíván a jelölttől, amikor a jelölés felöl nyilatkozik, hogy nyilatkoztassa ki - mondja a 39.§ - "közjegyzőileg vagy járásbircsági1ag igazolt bizonylatban,.hogy román állampolgár, hogy nem optált valamely idegen állom •polgársága iránt, elfogadja a jelölést, hogy tagigasolványát beadja a törvényaozó-testülethoz és részt vesz a munkálatokban." A 39.§. azt is megjegyzi, hogy "ezen nyilatkozat nélkül a jelölés visszautanittatlk. Ha.azonban a nyilatkozat hamis, vagy azt a jelölt nem tartja be, akkor a "törvényhozó-testülot ,! a választást megsemmisíti. íme-, milyen világos a törvény. Ha a jelölt nem adja be ezt a-_ nyilatkozatot, a jelölés visszautasittatik, ha azonban az az igazsággal ellenkezőt tartalmaz, vagy az illető nem alkalmazkodik hozzá: egyedül a törvényhozó testületnél: van joga hogy érvénytelenítse a választást. Sehol, se közvetlen, se közvetett utalás nincs arra nézve, mintha a jelöltnek az igazolványát is magával kell vinnie, amely a 7.§.szerinti feltételeknek megfelelő voltát is igazolja, amelyolr kö> zott az^is ott van, hogy aktiv választójoga van a román államban, ns mogis az összes választókerületekben ezen választásnál meg— . követeltek ^azon igazolvány bemutatását,amely a jelölt választó vol-^ tat igazolja és ezen igazolvány hiányában egész sereg jelöltet viszszautasitottak.megjegyzendő, hogy ilyen igazolványt nem kértek so 1919-ben^se 1920-ban-. Heg hozzáteszem, hegy a 41.3., amely választási iroda elnökének jogot ad arra, hogy visszautasíthat egyes jelölési nyilatkozatokat, azt is megmondja, hogy az esak olyan nyilatkozatok miatt történhetik meg, melyem jeien paragrafusok rendelkezéseinek nem felelnek meg." Az idevonatkozó paragrafusok: a 39.§, amely csakis a nolölt említett nyilatkozatát követeli és a 40.§., amely azt mondja meg, hogyan kell a jelölési nyilatkozatot tenni, amelyet legalább 50 választónak kell beadnia. Ezekben sehol sincs egy szó sem - -blyan^ nij^ylaT.THxL mely a választó mi voltot igazolja. Azt is tudja az egész világ, hogy valamely jogfosztás nem történhetik magyarázatra, nanem esakisepozitiv törvény szövego alapján. \ A jelöléjek ^enyujtcsának idej[e. ^Egyes erdélyi sporadikus" törvénytelenségeiből is méltóztatott ..._nH3g^lekez:ni, Lielyek azok ?
