Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március

1922-03-09

•dk•£ iS É #. ka. Ü jÉ:i - JL á lT J^*á 1 jig^rar jololjelg visszrnt^si^ o^ályi • románság s?j_yOj&3an..• Az erdélyi román nemzeti part hivatalos sajtóorgánuma. a^Patria" feljeryzcsro érdemes cikkben fejti I:i a magyaroíT". hal szemben elkövetett választási eljárásnak politikai jelentősegét. A feltűnő helyen közölt cikknek a következő feltűnő eime van: "Több mint. bűncselekményi politikai vétek". A párthelyzetek mai kilátásai között helyesen itéli -meg a visszautasításoknak a hatásait. A következőket irja: - A gyulafenérvári határozató!: megalkotói az egyesüléssel egyidejűleg, az uj román állam kisebbségeinek erkölcsi kibékítésére és csati.kozásuk kieszközléséro ugy gondoltak, mint az uj állam belső konszolidálódásának legfőbb feltételére. A kisebbségekre vonatkozó három pont a legszélesebb-körű szabadságot kivánta bizoositani^a kisebbségek, részére -az-uj román állam keretei közt.A jövő alkotmány megalkotásánál is törvénnyel kell kulturális és egyházi jogokat biztosítani. A mi vezetőinket az az alapeszme b vezérelte, hogy tiszteletben kell tartani az etnikai kisebbségeket és szemlélőit tartani azokat a '-tévedéseket-, -omelyek-nt -arnzk idején a ré^i uralkodó rezsim követett el. A szászeli a csatlakozásra való felhívásnál: haladéktalanul megfeleltek; a magyarék szerintünk hibásan bár, de érthetően egyelőre tartózkodó állásponton n-ar~dttk. A Vajda kormányra aláirta azt a trianoni békét, amelynek aláírását kratíanu enném a kisebbségek védelmét magábCnfoglaló záradék miatt tagadta meg. A dühöngő liberális ten adásokkal szemben medig ennen arra hivatkozott, hogy aláírja a trianoni békét, mert a gyulafehérvári határozatokat is aláirta,amelyek tágabbkörü kisebbségi jogokat állapitanok meg, mint a békeszerződés. . J 1L ,A liaorális' sovinizmusnál: nem volt kialakult meggyőződése a irisoübsegek kérdéséről, de ki akarta zsákmányolni a kérdést néoszerusegenek megjavítása végett. Avareseu egy 1 éréssel.-sem tudta a kisobűsegi kérdést a megoldáshoz közelebb vinni, nem ért rá a Schuller stb. „érdesei' miatt. tk ^A.liberális kormány azzal jött,hogy Románia összes nagy és égető tersdesét megoldja. A valóságban pedig azt cselekedte, ho™ a magyarok jelöltjeit visszautasította. Ez több mint bűncselekményi ez politikai vétók. t Három évi román uralom után megnyilvánult a magyarság kebele oen az a lélektani folymat, melyre a kormányzótanács" is számított. • baját tapasztalatain!: alánján tudtuk, hogy a magyar nép belátja,hogy a passzivitás tolitikája nem lesz az erdeivi ma^varsáf" érző"* étének ---műsSelolő. ine'be^is bizonyult, a magyar nép szakított ezzel a^hibds poliuiraval s belépettet- politikai és nariamenti. cl:tivitásba. A választások alralnáool lepett a két magyar tárt aktivitásba. Ili ezt üdvözöltük,> magyarok ez olürrrrározásr igen nagyjelentőségű volt, .inert, ez magában.foglalta a román áilant„gadásárói való lemondást és a tríjznoni oekeber meavent államhatárok clinrerásét. w , A magyaroknak ez az uj politikája hatalmas lőrést jelent belső .^szoládekLődósunk terén. S kratianu mindezt félredobja. 10-15 liperalls mandátumért EarTyromária lóghat almásabb és legnagyobb számú kiseobseget támadja meg, károm esztendő minden sikerét beritva fel ezzel, mely elégkletlenség és keserűség uralja na az erszá^ ocrés".