Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1917
2 millióinak száma megdöbbentő arányokban emelkedik napról- napra körülöttünk; a mikor hazafias jobb érzésünk arról győzött meg, hogy imádott hazánk ez élet-halálharczában minden igaz magyarnak, az állami, társadalmi, kulturális élet minden munkásának otthon, a maga helyén kell maradnia, mint őrszemnek a vártán; a mikor azt láttuk, hogy idegzetünk minden szálával, agyunk minden sejtjével, izmaink minden erejével, szívünk minden dobbanásával, hitünk eget vívó minden hatalmával a győzelmes béke kivívásáért kellett és kell a front mögött is saját munkakörében dolgozni végső erőfeszítéssel mindenikünknek ... nos akkor... azt hisszük, hogy nemcsak egyházkerületi közgyűlésünk, hanem evangélikus egyházunk egész egyetemessége is megértéssel, jóváhagyó helyesléssel fogadja kormányzóhatóságunknak, mély tisztelettel környezett Főpásztorunknak, Geduly Henrik Püspök Úr O Méltósága véleményének előzetes kikérése után hozott következő határozatát: mA collegiumi igazgató-választmány többek hozzászólása után kimondotta — 1917. szeptember 24-ikén tartott ülésében —, hogy mivel egyrészt a történelmi múlthoz méltó jubileumi ünnep rendezésével kapcsolatban, az illetékes kormányzati körökkel való föltétlenül szükséges előzetes érintkezés eddig meg nem történt, ezután pedig ahhoz a rendelkezésre álló néhány hét elégtelen; másrészt mivel Collegiumunk tanárainak és ifjúságának nagy része tőlünk távol lévén, a tervbevett ünnepély sem külső fényével, sem belső tartalmával nem érheti el azt a teljességet, mely Collegiumunk múltjához nélkülözhetetlenül szükséges volna; — végül a föntebb jelzett s tényleg fennforgó nehézségek, az ünneplés öröménekeit elnémító háborús viszonyok miatt: az okt. 18-ikára tervezett negyedévezredes jubileumot jobb időkre halasztja s felkéri a kiküldött rendező-bizottságot, hogy ha a kedvezőbb körülmények, viszonyok beállanak, azonnal tegye meg a szükséges lépéseket a jubileum megrendezésére." . .. Igazg.-választmányunk határozatából világosan kitűnik, hogy Collegiumunk minden tényezője nyugodt lélekkel vállalhat felelősséget a jubiláris ünnep elhalasztásáért. Egészen természetes, hogy ha majd elfárad a vész haragja s a viszály elvérzik a csatákon, akkor, a diadalmas béke napjain: ide fogjuk gyűjteni ez ősi falak közé Collegiumunk alapítóinak, Felső-Magyarország nemeseinek és polgárainak késő ivadékait; ide fogjuk hívni közéletünk vezető, kormányzó nagyjait, hogy a magyar nemzeti kultúra zászlótartóinak táborában, a jók legjobbjaival hazafias