Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1917
57 a) A háborúnak erős hatása — és pedig rossz irányban — az egyes emberek-, családokra és a társadalmi életre el nem vitatható. Az'iskola nem zárkózhat el az élettől. Kötelességünknek ismertük tehát, hogy ifjúságunkat lehetőleg óvjuk, távoltartsuk a társadalom erkölcsi megtévelyedéseitől s attól a léha erkölcsi világfelfogástól, a mely ma hódít és sokakat a züllés útjára visz. E kötelességünk teljesítésében rendszerint a szeretet szavát használtuk, de felléptünk — ha a jó szó nem használt — atyai szigorral is, sőt egyeseket csendben el is távolítottunk. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ifjúságunk szelleme nagyban és egészben véve kifogásra nem ád okot, sőt kitűnőnek mondható, b) A háború csapás a szegény diákra nézve. A tanári-kar minden módot és eszközt felhasznált, hogy szegény tanulóink anyagi helyzetén könnyítsen. Az ifj. segélyalap tőkéjének felhasználásával 1500 koronáért faczipő- ket vásárolt s azt részben ingyen, részben beszerzési áron adta az erre szorulóknak. Dr. Wallentínyi Samu kartársunk, mint az Eperjesi Tanári-kör elnöke, a helybeli középfokú iskolák szegény tanulóinak felsegélyezésére a városi közgyűléstől 5000 koronát, az Orsz. Népruházati Bizottságtól szövetet eszközölt ki. Az ebből reánk eső 1200 koronából és a szövetből ismét tanulóinkat segítettük ingyen czipővel és szövettel. Szeretettel búcsúztunk el az idén is hadbavonuló tanulóinktól. A búcsúünnepélyen, a melyen a nagy- közönség is résztvett, a tanári-kar nevében az igazgató, az ifjúság nevében Raáb György Vili. oszt. tanuló tolmácsolták a búcsúzás folytán támadt érzéseinket; Schöpflin Géza szép alkalmi költeményét pedig Draskóczy Zsizsi V. oszt. magántanuló szavalta el. Mélységes részvéttel vettünk részt kedves volt tanítványunk, a hősi halált halt Klema Imre temetésén, a kit szülei hazahoztak az édes hazai földbe. Sajnos, nem az első és nem az utolsó ő tanítványaink sorában, a ki fiatal életét áldozta a hazáért. Mint a háború előző éveiben, úgy ebben a tanévben is a tanárok — nagy iskolai elfoglaltságuk mellett is — az iskola falain kívül is teljesítették társadalmi kötelességeiket. Az igazi tanár élethivatásának lelkiismeretes végzése mellett szaktudásának mélyítésén, esetleg irodalmi működésén felül még egy munkateret tekinthet állásához méltónak és a közre nézve értékesnek: a'.társadalmi munka mezejét és mi evangélikus tanárok ezenfelül vagy mindezek előtt: az egyházi életben való munkás részvételt. Tanári-karunk ilyen értelemben igyekezett is hivatását betölteni. A tanárok iskolán kívül kifejtett tevékenységéről ebben az Értesítőben a hely szűke miatt be nem számolhatunk.
