Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1917
13 A nehéz fűtési s élelmezési viszonyok miatt januárban nem tanítottunk, hanem az első félévet decz. 21 -ikén befejezvén, a második félévet febr. 1-sején kezdtük s így az első és második félév közötti 8 napi szünidőt megszüntettük. Ellenben az évet június közepén zártuk be. A háború hatását természetszerűleg most is éreztük; hallgatóink száma ismét megfogyott; a háborús nehéz viszonyok kedvezőtlenül befolyásolták az ifjúság haladását. Az iskolai év a reformatio jegyében indult meg; a theologiai tudományok minden szakában foglalkoztunk Lutherrel és nagy művével, hogy így belevéssük hallgatóink leikébe a hitjavítás megbecsülhetetlen nagy jelentőségét. Az óra- és tanrendben eszközölt ezen intézkedésen kívül öt, egyenkint 100-koronás pályadíjat tűzött ki a tanári-kar Luthert és a reformatióval kapcsolatos kérdéseket tárgyaló művek jutalmazására. A pályadíjtételek a következők voltak: 1. „Az ág. h. ev dogmatika formális és materialis elvének igazolása a Szentirásból dr. Luther Márton iratai alapján". 2. „Dévai Biró Mátyás mint reformátor." 3. „Luther mint zsoltármagyarázó." 4. „Luther és az újszövetségi kanon." 5. „Luther kis- és nagy kátéjának keletkezése és értékelése a jelen szempontjából." Ezen pályadíjak közül az elsőt Geduly Henrik püspök úr adományozta, a többi négyei az egyházkerület pénztárából utalványozta. 6. A Szentgyörgyi- féle 80-koronás pályadíjat hasonlóan ebből a körből vett tételre tűztük ki: „A keresztyén ember szabadsága Pál apostol levelei alapján a Luther Márton iratainak tekintetbevételével." 7.-Jártnay Béláné alapítványából 60 kor. jutalomdíj „Lliedner Tivadar, a diakonissza-intézmény alapítója" tételre, esetleg vallásos költeményre tűzetett ki. Négy dolgozat érkezett be az 1., 2., 4. és 5-ik tételre. A tanári-kar legelsőbben a 2-ikat „Dévay Biró Mátyás mint*' reformátor" címűt jutalmazta és pedig 200 koronával, mert abban helyes történeti feldolgozáson s érzéken kívül önálló történeti kutatást és felfogást talált. Szerzője Járosi Andor II. é. theol. akad. hallgató. A 4-ik tétel kidolgozóját Pogány Gusztávot IV. é. theol. s 5-iknek Bús Jánost IV. é. theol. 100—100 kor. jutalomdíjra méltónak találta a tanári-kar. A theol. fakultás ügyében nem történt kedvező döntés. Ellenben felmerült az önálló autonom fakultás eszméje! Lából vaskarika! Legfeljebb theol. akadémia új címmel, esetleg új köntös
