Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1915
43 úrral élén a helybeli 3. honvédtűzérezred tisztikara is és örömmel látták a szép eredményt, melyet a tanítók a katonáknál tudásukkal és szorgalmukkal értek el. A volt katonalátogatók hálás szívvel gondolnak vissza az Otthonban töltött kellemes órákra és gyakran keresnek fel leveleikkel a dicsőségnek vérrel áztatott mezejéről. Őszinte szívvel mondják el bajaikat, örömüket és kívánságaikat. Amennyire tőlünk telik, igyekszünk kívánságuknak eleget is tenni. Állandóan küldünk nekik napilapokat és folyóiratokat a harctérre, hogy szabad idejüket legyen mivel kellemesen s hasznosan eltölteniök. A levelek közt akadt olyan, amelyiknek írója arról panaszkodik, hogy nincsen semilyen hangszere, amivel idejét kellemesen eltölthetné és hogy mennyire szeretne egy klarinétot; egy másiknak a szerzője tanulni vágyik és tankönyveket kér stb. A kérő szó visszhangra talált. Az Eperjesi LAPOKban közzétett felhívásunkra hamarosan összegyűlt annyi Eperjes jószívű közönsége körében, hogy egy szép klarinétot lehetett küldeni ajándékba vitéz harcosunknak. A tankönyveket is részben már elküldtük, részben ezután fogjuk elküldeni. Az örömet, mit az Otthon ajándékával előidézett, leírni nem voltak képesek a hős katonák és csak a Mindenhatót kérik, hogy fizesse vissza százszorosán azt a jótéteményt, amit velük tettek. A vezetőségben időközben változás állott be, amennyiben a február hónapban lemondott Szuchovszky Gyula titl^ár helyébe Weiszer Ernőt választotta meg a theol. Belmissió-egyesület a Katona-otthon titkárává. Munkásságunkról számot adva, hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik a szeretetvendégséghez akár természetben, akár készpénzzel hozzájárultak. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik bármikor szives adományukkal hozzájárultak az Otthon felvirágoztatásához és különösen nagytiszteletű Korbély Géza esperes-lelkész úrnak, aki állandóan lelkes pártolója és támogatója Otthonunknak, valamint a Keresztyén Ifjúsági Egyletek magyar nemzeti szövetségének s lankadatlan buzgóságú elnökének, nagyméltóságú Szilassy Aladár v. b. 1.1. úrnak a tapasztalt erkölcsi és anyagi támogatásért, melyben Otthonunkat állandóan részesítik, a Luther-Társaságnak, a Skót missiói társaságnak, a helybeli pénzintézeteknek. A támogatást továbbra is kérjük, mert hiszen a munka tovább folyik és tovább is fog folyni, míg a mindenható Isten végleges diadalra segítve derék harcosainkat,í véget nem vet az immár két éve dúló szörnyű világháborúnak.
