Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1914
15 szított féktelen szenvedélyek labdajátékának martalékává lett, — a XX. század romboló nagy átalakulásai között, a mikor az idegen Istenek (Esaiás 44. és 47. f.) bálványcsinálóinak bölcsesége és tudománya megcsalta“ — a népek millióit: akkor be kellett következni az eddig soha nem látott világrendülésnek. A mikor az európai békének félszázadon át hű apostola, a lélekrázó tragédiák töviseivel koronázott szent Aggastyán, a mi Királyunk „mindent megfontolva“ számot vetett lelkiismeretével és imádott Hazánk „becsületé-' nek védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására, területi épségének biztonságára<• hadba hívta hű népeinek millióit: attól fogva az eperjesi evangélikus Collegium tanárikara teljes szívvel, egész karral vette ki részét, a fokozatosan nagyobb és nagyobb mérveket öltő élet-halálharcz küzdelmeiből: itthon és a csatatéren egyaránt! A mozgósítás kihirdetésének első perczeiben, augusztus hó 1-je'n, lélekemelő tanácskozásra gyűlt egybe a Collegium népe. A történeti jelentőségű közös tanári értekezleten, hívásunkra megjelent közöttünk a mi lánglelkű vezérünk, jó és rossz időben igaz barátunk, Korbély Géza igazg.-vál. elnök is. Az értekezlet jelentőségét méltató szónok, Draskóczy Lajos, akkori prorektor szavaival tettünk vallomást a hadbaszállás megindulásakor törhe- hetetlen hitünkről, hogy az igazságot osztó hatalmas Isten : „nemzetünknek ékességet ad, a késő bánat hamuja helyett; az örömnek kenetével áld, a keserű csalódás gyászkönnyei helyett és a diadalmas dicsőség palástját borítja népünkre a csüggedt nemzeti lélek szégyenbíbora helyett!“... A szétáradó harczi tűz első mámorában is tudtuk, hogy a magyar nemzet ezeréves fájának sok-sok ezer levelét el fogja sodorni a tomboló vihar, — de az első pillanattól kezdve hittük rendületlen hittel, hogy mi az egyenlőtlen harczban, az egész világ fegyverével szemben „sem fogunk, kígyó mláltatni, mint tisztátalanok“, mert minden gondolatunk egyenes minden érzésünk tiszta szent és minden követelésünk igaz!... A nehéz idők jeleit'látva, egy szívvel-lélekkel tömörültünk Ludmann Ottó akkori coll. igazgató körül, hogy vele együtt igazg.-vál. elnökünk hazafias lélektől áthatott bölcs kormányzati támogatásával, készséggel állhassunk be a küzdők soraiba, veszélybe jutott magyar Hazánk szolgálatára. Korbély Géza igazg.-vál. elnökünk legelső, szép kormányzati elhatározása volt az, hogy értekezletünk hazafias lelkesedéstől áthatott kérésére, az eperjesi hadbavonultak családtagjainak felsegítésére — az igazg.-vál. utólagos jóváhagyásának biztos tudatában — a coll. pénztárból 100 K-t utalt ki, a polgármester által megindított gyűjtés összegének gyarapítására. E pillanattól kezdve, - félretéve minden egyéni érdeket — hazafias áldozatkészséggel nyitottuk meg szívünket és Collegiumunkat a katonaság érdekei előtt. A póttartalékos katonák augusztus havi, kétheti beszállásolása után augusztus 24-iki közös értekezletünkön, egyértelemmel határoztuk el, hogy szeptember havában intézeteinkben a tanévet megnyitjuk és a magyar
