Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1912
45 Tagadhatatlan, hogy kulturális és közgazdasági szempontból a colle- giumi jogakadémia erős szálakkal van fűzve Eperjes sz. kir. város közönségéhez. Ezt a köteléket mindenkor híven ápolta városunk s mert a Collegium patronusainak sorában a jogakadémia biztosítása érdekében a legjelentékenyebb anyagi áldozatot hozta meg eddig is, teljes bizalommal fordult hozzá a Collegium kormányzó-hatósága most, a mikor a jogakadémia megtartása és fejlesztése erejét messze túlhaladó áldozatokat követel a fenntartó-hatóságtól. Előterjesztett kérelmünkre Eperjes sz. kir. város képviselőtestülete 1913. április 19-ikén tartott rendkívüli közgyűlésében hozott határozatával messzemenő áldozatkészségnek adta tanújelét, mely határozat, illetve az abban foglalt ajánlatnak a fenntartó-hatóság részéről való elfogadása lehetővé tenné nemcsak a nyolczadik, hanem a kilenczedik és tizedik tanszéknek is rövid időn belül való felállítását. Minthogy azonban az ajánlat, főként pedig az abban foglalt kikötések elfogadása tekintetében a Collegium fenntartó és felettes egyházi hatóságai vannak hivatva érdemleges határozatot hozni, ennélfogva a nagyjelentőségű ajánlat részletes ismertetésétől és méltatásától ezúttal még el kell tekintenünk. A jogakadémiák jövőjének biztosítása szempontjából figyelmet érdemel a Jogakadémiai Tanárok Országos Egyesületének Budapesten, 1912. nov. 6-ikán történt megalakulása. Az egyesület czélja: az összes hazai jogakadémiák egyetemes érdekeinek előmozdítására összhangzatos munkálkodás kifejtése, a kartársi szellem ápolása, a jogtanári állás színvonalának emelése, illetve a jogtanárok szellemi és anyagi érdekeinek felkarolása, valamint a jogi szakoktatás reformjának feladatainál való hathatós közreműködés. Mindezen nagyfontosságú ügyek sikeres munkálása czéljából az egyesület súlyt helyez a közoktatásügyi kormánynyal való érintkezésre s tisztelgése alkalmából Ígéretet is nyert, hogy a jogi oktatást és annak szervezetét érintő rendeletek és tervezetekre vonatkozólag a jövőben a kormány az egyesület véleményét kikéri. Az egyesület elnökségébe dr. Mikler Károly, jogakadémiánk dékánja is beválasztatott; dr. Flórián Károlyt pénztárossá, dr. Obetkó Dezsőt választmányi taggá választották. A felekezeti jogakadémiák versenyképességének a közoktatásügyi kormány részéről való fokozása tekintetében is egy újabb mozzanatról számolhatunk be. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ugyanis — a költségvetési törvényben nyert felhatalmazás alapján — 1908-ban a felekezeti jogakad. tanárok törzsfizetésének állami színvonalra való kiegészítését rendelte el. Minthogy időközben az állami és kir. jogakadémiák tanárai részére megnyittatott a VI. fizetési osztály is, ennélfogva a felekezeti jogakad. tanárok törzsfizetésének a VI. fizetési osztály erejéig való kiegészítése vált szükségessé. A kiegészítés feltételeit és módozatait az 1913. évi április hó 19-ikén, 38,025. sz. a. kibocsátott miniszteri rendelet intézményesen szabályozta s az egyetemi m.-tanári képesítéstől számítva, nyilvános rendes tanári minőségben tíz év óta működő felekezeti jogakadémiai tanárok részére biztosította ugyan a törzsfizetésnek a VI. fizetési osztály színvonalára való kiegészítését, azonban nem gondoskodik a rendelet az 1908. évi
