Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1912
33 semmisítse a béke áldásait! A hitnek paizsát fordítsuk a hitetlen világnak, a melyről visszapattannak a gonosznak tüzes nyilai tehetetlenül... Vegyük fel az üdvösség sisakját és a lélek kardját, mely az Istennek beszéde s a mikor lankadunk, mikor érezzük, hogy a bűnök súlya nyom, mikor észrevesszük, hogy a testnek vetünk, akkor az Isten beszédéből tudjuk meg, hogy a kik megfáradtak odakünn, azoknak ide kell jönni az új erő forrásához, a hibát, a vétket és a bűnt bocsátó szeretet örök kútfejéhez. íme, mi követtük az Isten beszédének útmutatását. Az ifjúság szónokának ajkáról elhangzott a bocsánatkérő szó, a szép lélekre valló beismerés, a megújulásra valló buzdítás szava. A hozzánk intézett kérésre az egész tanári-kar nevében azt felelem, hogy az atyai szív nem ismer haragot, elfeledi a hálátlanságot, ha fáj is a fiú meggondolatlansága, de a szeretet tengerének mélyébe veti a vett bántalmakat és nem emlékezik meg többé azokról. Jer hát nemes ifjúság, együtt imádkozunk : Atyánk bocsásd meg a mi vétkeinket, a mint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Jer, térjünk meg az Úrhoz, és ő könyörül mirajtunk, mert a mi Istenünk bővölködik a megbocsátásban: Amen. A nov. 2-iki coll. végrehajtó-bizottsági ülésben, a föntartó-hatóság az Éles Henrik hagyatékára vonatkozólag a következőképpen intézkedett: „A végrehajtó-bizottság hálás örömmel vette tudomásul a fejedelmi alapítványt; a hagyatéki tárgyalásokon a Collegium képviseletével Klefner Gyula coll. ügyészt bízza meg azzal az utasítással, hogy a mennyiben helyettesre lenne szüksége, helyetteséül dr. Lovrich István bpesti ügyvédet kérje föl. Minthogy pedig a hagyatéki tárgyalások lebonyolítása után alapító-oklevelet kell majd készíteni, felhívja a végrehajtó-bizottság a coll. igazgatót, pénztárost, az ügyészt és a vezető tanárokat, hogy a coll. tanári testület meghallgatásával, annak idején tegyenek javaslatot az igazgató-választmánynak az alapító-levélre és a végrendelet alapján a coll. tanárokat megillető évi segély kiosztási módozataira vonatkozólag. Deczember 9-lkl közös tanári-kari értekezletünkből hálával és lelkesedéssel üdvözöltük táviratilag Berzeviczy Albert és Szász Károly országgyűlési képviselőket, a nyugdíjügyi törvényjavaslatok tárgyalása alkalmából, a képviselőház pénzügyi bizottságában, illetőleg a képviselőházban: az állami és felekezeti tanárok s ezzel a magyar kultúra érdekébeu mondott, mély államférfiúi bölcseséget tanúsító, nagyszabású beszédükért. Az üdvözlő sorokra Berzeviczy Albert orsz.-gyűlési képviselő a következő levélben válaszolt: „Tisztelt Igazgató úr! Őszinte örömmel vettem az eperjesi ev. collegiumi tanártestület üdvözlő táviratát s biztosíthatom Nagyságodat, hogy habár az uralkodó áramlattal szemben felszólalásomnak sikere nem volt, ezért azt a képviselőházban már meg nem újítottam, jól esett tudnom, hogy ebben a fontos kérdésben Magyarország tanárvilágával szolidaritásban állottam. Fogadja őszinte tiszteletem kifejezését, melylyel vagyok Nagyságod híve: Berzeviczy Albert." Coll. Ért. 1912-13. 5
