Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1911
39 tanárok fizetései és lakbérei a VII. fizetési osztály összegeire - egyelőre drágasági pótlék útján — kiegészíttessenek. A jogakadémiára vonatkozólag jelentjük, hogy kimondotta az igazgatóválasztmány, miszerint a jogakadémián egy újabb (a 8-ik) tanszék szervezendő lesz. A költségekhez való hozzájárulás végett a vallás- és közokt.-ü. miniszterhez fölterjesztést tett, a ki a hozzájárulásra — bizonyos föltételek mellett — hajlandónak is nyilatkozott. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1912/13. tanévtől kezdve életbeléptette a harmadik alapvizsgálatot. Ezen kívül a felekezeti jogtanárok számára is megnyitotta a VI. fizetési osztályt, a melybe az illető tárgyukból nyert egyetemi magántanári képesítésnek birtokában tanszékökön 10 évet töltött tanárok juthatnak. Jogakadémiánk — az összes felekezeti jogtanárokkal együttesen — lépéseket tett, hogy ennek a rendelkezésnek — más szolgálati ágban működő, jóval csekélyebb képesítettséggel biró tisztviselőkhöz is viszonyítva — sérelmes részei (pl. a tandíjnak megszüntetésére vonatkozók) orvosoltassanak. Ez a fölterjesztés ezideig még nem nyert elintézést. Ezen és hasonló, a jogakadémiákra szerfölött kedvezőtlen irányzatnak ellensúlyozása végett jogakadémiánk is csatlakozott a kassai állami jogakadémia által a jogakadémiai tanárok országos egyesületének megalakítása iránt indított mozgalomhoz; s a Budapesten 1912. május 29-ikén megtartott alakuló-értekezleten dr. Obetkó Dezső és dr. Flórián Károly által képviseltette is magát. Gróf Khuen-Héderváry Károly volt miniszterelnök, mint belügyminiszter, fölhívta a jogakadémia tanári-karát, hogy a választójogi reform tárgyában szakvéleményét 1911. deczember 31-ikéig terjeszsze föl. A kar a megbízásnak meg is felelt és a dr. Maiéter István szépen megindokolt előadói jelentése alapján készült véleményt föl is terjesztette az időközben a belügyminisztérium vezetésével is megbízott dr. Lukács László miniszterelnökhöz. Képviseltette magát a jogakadémia a Kassán megtartott Orsz. Patronage-kongresszuson; s a budapesti műegyetemi ifjúságot zászlóavató-ünnepélye alkalmából üdvözölte. Résztvett továbbá az 1911. okt. 15 — 19. napjain, Budapesten megtartott Orsz. Jogászgyűlésen is. Az 1911. június 14-iki coll. ig.-vál. gyűlés választotta meg dr. Maiéter Istvánt, a ki a kolozsvári és a berlini tudományegyetemen s a párisi Sorbonne- ban végezte tanulmányait — az államtudományok köréből vett special colle- giumok magántanárává; Janik Ferencz p.-ü. tanácsos, eperjesi kir. pénzügyigazgatót pedig az államtudományi államvizsgálati bizottság kültagjává. A Jogász-Segélyegylet mozgalmat indított jogász-otthon létesítése iránt. A Propper-féle 1000 kor., a Bankegylet 50 kor., Sárosi Műmalom 50 kor., a régi és mostani tanítványok által felajánlott összegek és gyűjtés útján, valamint a segélyegylet tőkéjének felhasználása mellett tervbe vette a jogászotthon mielőbbi megvalósítását. Ilyen intézményekre utal a vallás- és közokt.-ü. miniszter is a két új egyetemre vonatkozó javaslat indokolásában. Kívánatos, hogy az ig.-vál. segélyezés iránt a kormányt is keresse meg. A tiszai egyházkerület legutóbbi közgyűlése fölkérte az egyetemes közgyűlést az iránt, hogy az eperjesi egyetem fölállítása érdekében újból intézzen fölterjesztést a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Az egyetemes
