Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1908
13 és praep. énekkarnak Kapy Gyula tanár és Durst Győző igazg.-tanító mesteri vezetésével előadott éneke elhangzása után úgy a háznál, mint a templomban felállított ravatal fölött Korbély Géza lelkész méltatta közéletünk e legismertebb és legkedvesebb tagjának hűséges, hazafias, egyházi, iskolaügyi, társadalmi és legnemesebb emberbaráti szolgálatait. A ravatalra a Collegium is koszorút helyezett. A coll. tanári-kar és igazg.-választmány nevében a család iránt a részvétet, a dékánok és igazgatók élén, Tahy József másodfelügyelő tolmácsolta. A temetésen a megboldogultnak egyik leghívebb és legodaadóbb barátja: Zelenka Pál ev. püspök is megjelent. A közelmúltban a városok budapesti congressusán a tanári-kar köréből dr. Flórián Károly, s mint szakértő is külön felhíva, dr. Ereky István jelent meg. Utóbbi a congressushoz külön írásbeli indítványt is adott be. Május 25-ikén Tahy József másodfelügyelő elnöklete alatt a főgimnázium építkezése ügyében a coll. végrehajtó-bizottság ülésezett. A főgymnasium új épületének ügye a következő: A Collegium ősi épülete a négy tanintézet számára, a tanulóifjúságnak évről-évre való növekedése miatt, hova-tovább szűknek bizonyult. A főgymnasium e mellett megfelelő számú helyiséggel sem rendelkezik. Ennek folytán a főgymnasiumi tanári testület kezdeményezésére a Collegium igazgató-választmánya elhatározta, hogy a főgymnasium számára új épületet emel — az állami beruházási segély igénybevételével. Telket maga a Collegium vásárolt. Megvette e czélra az eperjesi 1340. sz. tjkvben 590., 591. helyr. számok alatt foglalt, a Kassai-úton 7-ik összeír, szám alatt levő, 6400 m.2 területű Donhoffer- telket 62,000 kor. vételárért. Ezzel egyidejűleg a kormánytól 300,000 korona beruházási segélyt kért és megbízta Kesselbauer Ágost műépítészt a tervek elkészítésével. A nm vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1909. évi január hó 14-ikén kelt 7006. sz. a. értesítette intézetünket, hogy hajlandó az eperjesi ág. h. ev. főgymnasium részére 300,000 kor. építkezési államsegélyt engedélyezni. Időközben a terv is elkészült, a melyet a végrehajtó bizottság 1909. február 18-ikán tartott gyűlésén elfogadhatónak jelentett ugyan ki, de, mivel a költségvetésből kitűnt, hogy a terv megvalósítása jóval több pénzt igényel a rendelkezésre álló beruházási segélynél, megbízta a tervező mérnököt, hogy a tervet dolgozza át lehetőleg oly módon, hogy az épület 300,000 koronánál többe ne kerüljön. Minthogy pedig a mai drágasági viszonyok között előrelátható volt, hogy az új épület 300,000 koronából fel nem lesz építhető, a végrehajtó-bizottság elhatározta, hogy a kormánytól az épületre és annak belső berendezésére újabb 100,000 kor. segélyt kér. E kérelemre a nm. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1909. május 12-ikén 49,808. számú leiratával válaszolt, a melyben az újabb segély engedélyezését kilátásba helyezte. A végrehajtó bizottság az átdolgozott tervet 1909. május 25-ikén tartott ülésén elfogadta s azt a minisztériumhoz megerősítés végett fölterjesztette. Az új épület a tornacsarnokkal együtt ez új terv szerint 358,467 koronába kerülne, ez összegben azonban benne van a kályha-berendezés, a villanyvilágítás beveze
