Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1908
137 5. Hányféleképpen és hogyan terjed a meleg ? 6. A hang erőssége, magassága és színezete. 7. A víz lényeges alkotórészei, a víz felbontása. 8. Az égés feltételei. d) Német fordításból. Die Wohlthaten. e) Rajz: Különböző testek csoportjának rajzolása természet után. f) Zeneszerkesztés: Leírandó «Isten felséges adománya» czímű egyházi ének és összhangosítandó férfi-karra, megjelölvén az egyes hangzatokat külön-külön. g) Szépírás: Egy lap magyar és egy lap német szépírás. h) Német értekezés: Bete und arbeite! t) Tót értekezés-. Obraz verného uéitele króm Skoly. A képesítő-vizsgálati bizottság, a mely mélt. és főtiszt. Zelenka Pál püspök és mélt. Kubinyi Albert udvari tanácsos társelnöklete alatt Erőss Samu, Kertscher Ede, Zemán János bizottsági tagok- s a tk. tanárkarából állott, a kép.-vizsg. eredményét a következőképpen állapította meg: Elemi-iskolai tanítóságra képesíttetett: Kitűnő ált. osztályzattal: Lakatos Emil rendes tanuló. Jeles ált. osztályzattal: Blistyán Ede, Hrvol Lajos, Istványik Gyula, Kiss Gyula, László Mihály rendes tanulók. Jó ált. osztályzattal: Benedikti András, Bodnár Béla, Boskó Mihály rk., Ehlers Emil, Horváth Pál, Kusnyérik Samu, Pichler Béla, Rákay József ref., Suhajik Gyula rendes, Kántor Gyula ref. és Valach András magántanulók. Elégséges ált. osztályzattal: Hermann Béla, Könyves Andor ref., Kubicza Pál, Mészáros István ref., Simon Gyula ref., Takács János, Virág László ref. rendes tanulók és Dutkay Ernő róm. kath., Farkas József róm. kath. és Fükő József ref. magántanulók. Kántori képesítést nyert 16 jelölt. Jeles ált. osztályzattal 6, jó ált. osztályzattal 6, elégséges ált. osztályzattal 4. A képesítő-vizsgálaton miniszteri biztosi minőségben dr. Pruzsinszky János főgymn. tanár vett részt. 1908/g. tanévi k é p e s í t ő-vi z s g á 1 a t. Az 1909. évi június 3-ikán megkezdett képesítő-vizsgálaton résztvett 25 rendes- és 4 magántanuló. Ág. h. ev. 18, ref. 11. írásbeli tételek voltak: d) Neveléstanból-. A szemléltetési módszer használata az írva-olvasás tanításánál. b) Mértaniból: 1. Egy 42 58 m.3 területű lendítőkerék szíjáttétellel hányszor forgatja meg azt a tengelyt, a melynek átmérője 1'2 m., 10-szeri körül- forgása alatt? 2. Egy téglalap háromszor oly hosszú, mint széles, területe 2636 dm.2 Mekkora a köréje és beléje írható körök területének különbsége ? 3. Kúpalakú agyagtömbből, a melynek magassága 2-5 m. s alapjának kerülete 1075 m., 15 drb. egyenlő nagyságú golyót gyúrnak; mekkora egy-egy golyó átmérője ? 4. Egy gömb, a melynek felülete 396'7 cm.2, s középpontjának a Coll. Ért. 1908/9. is
