Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1908
96 Április 3-ikán Czegléden keresztül, hol a Kossuth-szobrot és a református templomot néztük meg, a kedves kecskemétiek városába érkeztünk. Itt a pályaudvaron a református gimnázium tanári testületé, Kathona Mihály igazgatóval az élén, továbbá az egyházi hivatalok főbbjei fogadtak bennünket. A pályaudvarról a város és a vasúti indóház közt levő szép ligetben, a regényes helyen álló Katona József szobránál zborói fenyőkoszorú letevésével — ünnepély keretében — róttuk le a nagy költői szellem előtt kegyeletünknek hűséges adóját. Innét a kis csapat Kecskemét városházára ment, hol, Kada Elek polgármester buzgóságának eredményeképpen, néhány termet a régiségmúzeum foglal el. Ezt az ifjúság nagy érdeklődéssel nézte meg. A városházának ékessége a tanácsterem, melyben a szemlélő figyelmét a falra festett, szebbnél-szebb, magyar történeti és mythologiai jelenetek ragadják meg. Itt találjuk többek között Székely Bertalannak «Vérszerződés» czímű, művésziesen kidolgozott képét. Igen díszes kivitelű fafaragvány a terem elnöki széke, mely fölött Kecskemét czímere díszük «Sem magasság, sem mélység nem rettent» itt. Van Kecskemétnek csinos színháza is. Szép emléktábla jelzi Katonának, a nagy magyar drámaírónak szülőházát. A helybeli gimn. tanári testületének szívességéből megtekinthette az ifjúság a ref. tanintézetet, melynek könyvtára sok nevezetes munkát őriz az utókor számára. Még aznap este vonatra ültünk, hogy következő nap (ápr. 4-ikén) már Szegeden lehessünk. Szeged sok érdekes látnivalót nyújtott. Ki Szegedet már nyáron is látta, a virágok városának nevezhetné. Sajnos, még most kora tavaszszal szép, tágas, fásított és kiváló rendben tartott tereit nem láthattuk pompájuk teljességében. De nyáron Szeged szépségét és kellemességét a házak ablakaiból a járókelőkre mosolygó virágok még inkább emelik. Egyik szép terén, a Dugonics- téren áll Izsó Miklósnak híres, Dugonicsot ábrázoló szobra. Szeged legnagyobb terét, a Széchenyi-tért, két hatalmas, gyönyörű szoboralkotás ékesíti. Az egyik Vásárhelyi Pál szobra, melyet Mátrai Lajos mintázott. A másik Tisza Lajos. Itt, ezen a téren foglal még helyet a külsejével is kellemesen ható városháza. Szegednek sok szép középülete van. A «Közművelődésnek» szentelt palotában vannak a különböző múzeumok, képtárak és gazdag könyvtár, melynek őrei hazánk jótollú írója, Tömörkény és neves költője, Móra. A könyvtár 72,000 kötetet számlál és már modernebb berendezésű. Érdekes, a néprajzi múzeum egyéb gyűjteménye mellett, a kulacs gyűjtemény. Ez azért érdemel figyelmet, mert majd minden kulacson, mely hol hordót, füleskancsót, könyvet, embert, vagy más effélét ábrázol, különböző, a néplélek találékonyságát, jókedvét és erős hazafiasságát visszatükröző, pajzán versikéket olvashatunk. Hogy Szeged mily óriási lépéseket tett máris a haladás terén 1879. óta, azt látjuk, ha egy pillantást vetünk a régi Szeged Fő-utczájába, melyet az árvíz megkímélt és még máig is épségben van. Házait azonban, melyek nagyrészt 2—3-ablakosak és földszintesek, nemsokára le fogják rombolni. Elhagyva Szegedet, április 5-ikén Mezőhegyesre érkeztünk. Itt kitűnő alapokon nyugvó mintagazdasági telep van. A gazdaság területe 34,000 hold. E területet, a gazdasági igazgató szívességéből, kocsin jártuk be, hogy az egymástól meglehetősen nagy távolságban fekvő gazdasági épületek és istállók
