Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1907
39 mindenkor pártoló, minden nemesért lelkesülő eperjesi közönségünknek is az elismerését a legnagyobb mértékben megnyertük. Az estélyt dr. Flórián Károly, az Osztály alapítójának és tiszteletbeli tagjának tartalmas beszéde vezette be, melyben élénken ecsetelte az Osztály keletkezésének s további történetének a képét, feltüntetve mindenütt működésének kiefnelkedő mozzanatait. Majd Zavatzky Mimi, «Döntő pillanat előtt» czímű monolog sikerült előadásával a közönségnek fokozott tetszését nyerte meg. Ezt követte dr. Vitális István selmeczbányai tanárnak a «Nilus országa» Egyiptomról tartott előadása, kit e téren eddig is, mint elsőrendű tekintélyt ismertünk, nekünk pedig mint párját ritkító előadó is mutatkozott be s kiválóan sikerült előadásával mindvégig le tudta bilincselni a közönség figyelmét. Hozzájárultak a sikerhez a gyönyörű s rendkívül tiszta, színes vetített-képek. Estélyünket befejezte Obál Béla, az Osztály tiszteletbeli tagjának czimbalmon — nagy gyakorlottsággal és tehetséggel — előadott játéka. Az estélyt a szereplők tiszteletére rendezett társasvacsora követtej, melynek kedélyességét az ott nyilvánult fokozott jó hangulat is bizonyítja. A szereplők közreműködését, valamint a turistaság iránt érdeklődő, lelkes közönségünk szives pártfogását e helyütt is megköszönjük. Az osztály ez évben is sikerült kirándulásokat rendezett. Örömmel jegyzem meg, hogy ez évben sikerült több nagyobbszabású kirándulást is tennünk. 1907. október havában dr. Szlávik Mátyás theol. akad. dékán vezetése mellett a Tátrába mentünk, a hol — több nevezetességet megnézvén — megmásztuk a Nagyszalóki csúcsot. 1908. május havában pedig ugyancsak dr. Szlávik Mátyás theol. dékán vezetése mellett ismét csak a Tátrába mentünk, a mikor is különösen a vízeséseket néztük meg és a nagy hóval telt nagytarpataki völgybe hatoltunk be. Azonkívül rendeztünk több kisebb kirándulást is a természeti szépségekben gazdag Eperjes környékére, melyeknek legnagyobb részét dr. Szlávik Mátyás, lelkes turista-vezérünk vezette. A mikor neki lelkes és ügybuzgó fáradozásáért köszönetét mondok, egyszersmind hiszem, hogy a jövőben is a nagyobb turista-kirándulások vezetője fog maradni. Évi jelentésünk világosan mutatja, hogy testet és lelket edző, szivet nemesítő munkásságunkat nem teszi feleslegessé az a körülmény sem, mely szerint városunkban, mint külön, önálló egyesület, a «Kárpát-Egyesület Eperjesi Osztálya» működik. Nem pedig azért, mert a mi egyesületünk a főiskola természet szépségeit szerető ifjúságára szorítkozik és azokban igyekszik fenntartani és fokozni az érdeklődést a természeti kincsekben oly gazdag és általunk oly kevéssé ismert és méltányolt kedves magyar haza szép és vadregényes vidékei iránt. Ismerjük meg azt, a mink van, mert csak úgy tudhatjuk azt megbecsülni és szeretni. Lássuk be mi ifjak, — buzgó turista akad. tanáraink példáját követve, — a turistaságnak drága magyar hazánk jövőjére vonatkozó nagy jelentőségét, hogy necsak a történelem dicső lapjai, hanem a természet is szánkra adja reggeli és esteli imánkat: «A nagy világon e kívül nincsen számodra hely; áldjon vagy verjen sors keze, itt élned-halnod kell».
