Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1907
22 Nem szükséges itt Ludmann Ottó kiváló érdemeiről bővebben megemlékeznünk. Hiszen a hazai evangélikus tanárság e nesztora immár 45 éve, tehát közel egy félszázad óta működik áldásosán a Collegium és a hazai tanügy szolgálatában. A Collegium a múlt század közepén és második felében nagy válságokon ment keresztül. Ősi pártfogósága, a mely az idők mostohasága miatt számban és erőben különben is megfogyatkozott, nem volt képes a nagymultú főiskolát anyagilag kellőképen támogatni, a minek következtében félni lehetett attól, hogy a főiskola egyik-másik intézete, így különösen annak jogakadémiája megszűnik, a többiek is színvonal tekintetében alásülyednek. Hogy ez be nem következett, sőt hogy a főiskola minden tanintézete a fejlődésnek eddig nem ismert fokára emelkedett, abban a pártfogóságon kívül oroszlánrésze van a tanári testületnek. E tanári testület országos tekintélylyel biró tagjai Vandrák András, Hazslinszky Frigyes mellett Flórián Jakab, Ludmann Ottó, majd később dr. Horváth Ödön lángoló lelkesedéssel, puritán önzetlenséggel, szívós kitartással, csüggedetlen lélekkel dolgoztak a Collegium jobb jövőjén. Ludmann Ottónak, a fentiek közül egyetlen még működő collegiumi tanárnak kiváló érdeme, hogy a főgymnasiumnak állami segélyezését keresztülvitte, a con- victusnak, ez áldásosán működő virágzó collegiumi intézménynek hatalmas alaptőkét gyűjtött s így annak létét biztosította, a Szirmay-könyvtárat rendezte. Fáradhatatlan lelke ezenkívül is talált munkakört a Collegiumon belül. Szolgálta a Collegiumot hosszú működési ideje alatt mint könyvtáros, convictusi gondnok, főgymnasiumi igazgató, collegiumi igazgató és igazgató-választmányi tag. Mint tanár a legnagyobbak és legkiválóbbak közűi való: tudományosan képzett, éleseszü, jeles tanférfiú, a ki a tudományok csaknem minden ágában otthonos, a régi híres, encyclopaedikus műveltségű protestáns tanári gárdából való. Tanári működésével oroszlánrésze van a Collegium jó hírnevének megteremtésében Volt tanítványai, a kik 20—40 év múltával eljönnek érettségi találkozóra, megható, mondhatni rajongó szeretettel veszik körül ősz tanárukat. De nemcsak a Collegiumnak bocsátotta rendelkezésére tehetségét. Kiváló szerepet játszik egyházának különböző testületéiben, tagja Eperjes város képviselőtestületének, az Eperjesi Széchenyi-kör igazgató-választmányának stb.; sőt ráért sokirányú elfoglaltsága mellett arra is, hogy tudományos kutatásokat végezzen s kutatásainak eredményéről irodalmi úton beszámoljon. Ez érdemekben gazdag, áldásos munkásságot kifejtő férfiú valóban méltó arra, hogy róla a legfelsőbb helyen is tudomást vegyenek. Főiskolánk a múltban nagy szolgálatot tett a magyarságnak, a régi tanári gárda önzetlen, önfeláldozó fáradozásának köszönhető a Collegium felvirágzása. E tiszteletreméltó múlt utolsó képviselője Ludmann Ottó. Végtelenül jól esik, hogy ősz uralkodónk méltányolta e főiskola hazafias munkásságát s fejedelmi elismerésével kitüntette a nagy múlt ez utolsó képviselőjét s vele a főiskolát éppen akkor, a midőn a Collegium az eperjesi vértanúknak emléket emel. Ludmann Ottó kitüntetése széles körben keltett örömet; közelből-távol- ból elhalmozták tisztelői, volt tanítványai üdvözletekkel. A rendjel átadása a Collegium nagytermében máj. hó 12 ikén történt.
