Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1907
14 bízol! abban, hogy clhanyatlott egészsége mellett is képes lesz teljesíteni kötelességeit, remélte, hogy forrón szeretett gyermekeinek boldogulását megéri. Oh! hogy mindezt meg nem érhette; rideg, kegyetlen sors volt végzete! meghalt anélkül, hogy egy utolsó istenhozzádot mondhatott volna azoknak, a kiket életében oly forrón szeretett. De jól van ez így! A mindenható Isten utai kikutathatatlanok, nyugodjunk meg keresztyéni alázattal végzéseiben. Gyászoló közönség! Ti jó barátok és kartársak! jöjjetek Kubányi Béla ravatalához és tanuljatok. Tanuljátok meg, hogyan kell szeretni, az élet keresztjét zúgolódás nélkül viselni! Élete nem volt hiábavaló; családja, kartársai és tanítványai áldani fogják emlékét. Te pedig drága halott, menj utolsó utadra, legyen csendes a te pihenésed, hű voltál mindhalálig, bizonyára elnyerted az élet koronáját! Isten veled ! Isten veled !“ A sírnál még Raisz Dezső VIII. oszt. tanuló mondott búcsúbeszédet az ifjúság nevében. Még két kiváló férfit kellett ez évben siratnunk, kik a Collegiumhoz közel állottak és főiskolánknak legjobb barátjai közé tartoztak: dr. Duka Tivadar húnyt el május 5-ikén 83 éves korában, Bournemouthban, Angolországban és Wéber Samu szepesbélai ev. lelkész és esperes május 18-ikán, 72 éves korában, egyházának kebelében, a hol 48 évig áldásdúsan működött. — Dr. Duka Tivadar a Collegiumnak növendéke volt és bár a szabadsági harcz után idegen földre menekült és Angolország lett második hazája, mégis, távoli országokban és messzefekvő világrészekben is a Collegiumra és ennek tanári testületére mindig nagy tisztelettel és ragaszkodással gondolt. Több ízben tetemes összegekkel hozzájárult a Collegium alaptőkéjének gyarapításához és egy 1000 frtos alapítványt is tett a Collegiumunknál, oly czélból, hogy ennek kamataiból évenként egy 50 frtos ösztöndíj osztassák egy kiváló tanulónak. — Wéber Samu szintén a collegiumi theologiának hallgatója volt, a collegiumi ügyek iránt mindig melegen érdeklődött és a múlt évben a kerületi gyűlés által a collegiumi igazgató-választmány tagjává választatott. Temetésén nem vehettünk részt, mert haláláról későn értesültünk, csak táviratilag fejezhettük ki részvétünket a gyászoló családnak Május 18-ikán meglátogatta a Collegiumot Zsilinszky Mihály nyug. kultuszminiszteri államtitkár, a bányakerületi egyházkerületnek felügyelője. Az összes tanári kar a collegiumi épületben tiszteletteljes örömmel üdvözölte az előkelő látogatót, ki hosszabb beszélgetés alatt nagy érdeklődéssel tudakozódott a Collegium ügyei iránt. A nyári deprecatiót áldozócsütörtök előtti szerdán, május 27-ikén tartottuk meg, mely alkalommal az egyházi szertartást Korbély Géza lelkész és Deák János theol. tanár és segédlelkész végezték. Az ifjúság szónoka Horváth Aladár joghallgató volt és a tanári kar nevében Schöpflin Géza főgymn. tanár tartott beszédet. E tanévnek egyik örvendetes eseménye gyanánt fel kell említenünk a
