Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1907
123 tyének; Magyarország oktatásügye a középkorban. Reformátorok és a népiskola kezdete; jezsuiták. Realismus, pietismus; magyar oktatásügy a XV— XVII. században Rousseau és a philantropismus elvei s hatása; a magyar tanügy a XVIII században és a XIX. század első felében. Pestalozzi és elvtársainak elvei s hatása a népoktatásra; a magyar közoktatás és népoktatási törvényeink 1848-tól. Kk.: dr. Kiss Áron: Nevelés- és oktatástan története. A magyar népoktatásügy szervezete: A népiskolák íentartása és szervezete, állami felügyelet, népiskolai rendtartás, a tanítóra vonatkozó tudnivalók, a népiskola belső szervezete, kisdedóvás és emberbaráti intézetek. Tk.: dr. Balló J.: A magyar népoktatás szervezete. Gyakorlat. A IV. osztály növendékei heti 6 félórában tanítottak a gyakorló- iskolában az osztály jelenlétében; ezeket a tanításokat azután hetenkint 3 órában megbírálták. Ezenkívül felváltva egy-egy napig önállóan kezelték a népiskola egyes tantárgyait, majd egymásután több tantárgyat. Egy-egy növendék 16 alkalommal tanított 16 félórában. Általában azon voltunk, hogy növendékeink a népiskola önálló vezetését minél teljesebben elsajátítsák. 3. Magyar irodalomtörténet. Heti 2 óra. Irodalmunk történetét — a mennyire időnk engedte — egészében, de különösen főbb mozzanatait s irodalmunk főbb képviselőit behatóan tárgyaltuk. A tárgyalás alapjául részben otthoni, de főként — mert kevés anyag állott rendelkezésünkre — iskolai olvasmányok, ill. szemelvények szolgáltak. Irodalmunk régebbi képviselői közül különösen a következőkkel foglalkoztunk behatóan: Tinódy, Balassa, Zrínyi, Gyöngyösi, Pázmány és Mikes ; az újabbak közül ezeket tárgyaltuk kimerítően: Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, Kisfaludy S., Berzsenyi, Kölcsey, Katona J., majd Kisfaludy K., Vörösmarty, Petőfi, Tompa, Arany, s végül Jósika, Eötvös, Jókai, Szigligeti és Madách. Tekintve az idő rövidségét, az írók életrajzát csak az esetben tárgyaltuk behatóan, ha az illető írói működésével szoros összefüggésben állott, illetve hatással volt rá. Különösen az irodalmi termékek tárgyalásával, fejtegetésével, magyarázásával és azok jellemzésével foglalkoztunk. Házi és iskolai írásbeli dolgozatok készítése. Kézikönyv: dr. Koltai Virgil és Sassi N. Lajos: A magyar nemzeti irodalom története. Tanár: Nikelszky Z. 4. Német nyelv. Az alsó osztályok anyagának ismétlése után olvasmányok elemezése (35—74. §). Nyelvtanból: Módbeli segédigék, az igék ragozásában mutatkozó rendhagyóságok, az igék jelentése, beosztása és képzése. Az igenevek használata. Az igeidők használata. A magyar és német igeragozásban mutatkozó főbb különbségek. Az erős igék osztályozása. Az elöljárók s ezek használatában előforduló sajátságok. A határozó-szók és ^zok képzése. A mondat és a fontosabb mondatrészek. Tankönyv: Schuster Sándor német nyelvgyakorlójának II. része. Tanár: Nikelszky Zoltán. 5. Tót nyelv. Heti egy óra. Előimádkozási gyakorlatok. Tót egyházi beszédek betanítása, szabadon elmondása. Tankönyv: dr. Baltik Imakönyve. Tanár: Liptai Lajos. 6. Történet. Heti 2 óra. Tanítja Gamauf György. A magyarok története. Hazánk története a magyarok letelepedése előtt. A magyarok s ősi művelt16*
