Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1906
23 Hármas ezen teendőnknél, miként annak felépítésére vonatkozó összes intézkedéseinknél vezető volt azon tudat, hogy ennek létesítése közszükséget képez itt és most. Közszükség ez itt, hol sok és sokféle tanuló van a két fő- és a két középiskolában ; aránylag pedig önművelődésre otthonnak nevezhető alkalmas túlkevés szállás van e városban. Közszükség az továbbá most, hogy a szülőcsalád befolyásától távol legyen egyházcsalád oltalma és befolyása alatt kivált a nevelőket nevelő theologia és tanítóképző növendékifjúságának mindannyija. Régebben ugyanis keresztyén életmódú családoknál nyerhettek ifjaink — kevés kivétellel — elhelyezést, míg most már csak szállás jut nekik — pénzért. Régebben a közélet és a tanulóifjúságnak tantermeken kívül csoportosulása kevésbé volt káros az erkölcsre, jellemre, öntudatra, önérzetre, és a szülőcsaládokból hozott sz. emlékeknek hatásukban megőrzésére, mint most, a mikor a napontai, esténkénti közvetlen befolyás írtó módon támadja meg a fiatal lelket, kedélyt, s méreg gyanánt hat gyorsan a gonosz példa. Régebben ugyanis keskeny ösvényeken haladt nevelő professzoroknak közvetlen befolyása alatt, tantermeken kívül is lépésről lépésre nyugodtan menvén életútjának czélja felé az ifjúság, míg most már a tanórákon kívül széles országúira tolul mindenki, a különféle elemek torlódása közé, — magára hagyatva s ellentétes befolyások áldozatává válik nagy része. Ezért van szükség ma minden fő- és középiskolánál internátusokra, otthonokra, — ámde nem kaszárnya-, sem zárdarendszerrel, a milyet nevelés és oktatás tekintetéből egyházunk sehol és soha nem fogadott el azért, mert azokban rabszolga módjára történő elbánással senyved az erő, tiporva van a jókedv, pusztul az önérzet, fényét-melegét veszti el az öntudat, hímporát a jelleg, egészséges táplálékát a jellem. Nevelve nevelő két intézetünknél már az egyiket: a theologiát ellátta az egyházkerület szeretete és áldozatkészsége a nagy czélért ezen Otthonnal, a másikat a tanítóképzőnél szintén már komoly tervbe vette s nehezen várja, ámde be kell várnia azt az időt, a mikor ott is internátusba fogja elhelyezhetni növendékgyermekeinek mindannyiját. A szülőcsaládból áldással elbocsátott gyermekek, kik, hogy szülőházban nyerjenek jövőben elhelyezést, a hol is az anya szerepét a szülőcsaládból hozott példaadás, intés, tapasztalat, kiolthatlan gyermeki érzelem, hála, el- évülhetlen sz. emlékek, tehát a gyermeki szeretet viselik, míg az atya szerepét az elhatározás, fogadás, a lélekismeret, kötelességtudat, becsületérzés és / szorgalom, együtt pedig a nevelő professzorok atyai figyelme töltik be. Ily módon a szeretet a gondozással, a felügyelet a kiméletességgel, szigor a méltányossággal egyfelől —, becsületérzés lélekismeretes tanulmánynyal, a czél- tudat tisztes viselkedéssel másfelől, meghozzák az ily Otthonokba történő el- p helyezéssel tanulmány és magaviselet tekintetében is az óhajtott sikert. * Átveszszük tehát Isten, a mi mennyei Atyánk iránt való gyermeki hálával ezt az új Otthont, hódolatos elismeréssel a tulajdonos egyházkerület iránt, a mely nevelői magasb felfogással emelte azt s ezzel az ősi Collegium ezen törzsintézetének és hivatásának ily módon még szebb jövőt biztosított.
