Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1903
Rákóczi-kiállitást megetkintse. A kassai rendezői-bzottság a legnagyobb barátsággal fogadta a kiránduló csapatot; a bizottság megbízásából Kresz János úr már a vasútnál várta a csapatot s a rendes megnyitási idő előtt elvezette az ifjúságot a kiállításba, ott a legnagyobb odaadással kalauzolta és a kiállítás megtekintése után az egész csapatot meguzsonnáltatta. Az ifjúság azután megtekintette még a Felsőmagyarországi Múzeumot, a kassai dómot és Kassa város egyéb nevezetességeit s délután 1/23 órakor már Eperjesen volt. Fogadja úgy a kassai rendező-bizottság, valamint Kresz János úr a kirándulókkal szem- bentanúsított lekötelező szívességért és figyelemért leghálásabb köszönetünket! Ezenkívül résztvett a főgymn. tanári kar és az egész tanuló-iíjúság a nagysárosi Rákóczi-ünnepélyen a Collegium többi intézeteivel együtt. (L. 8. lap.) VI. A coll. főgymnasiumi Magyar Társaság. A Magyar Társaság — a mely immár 76 esztendeje, hogy «a nemzeti nyelv kipallérozására törekvő ifjak» általános óhajára létesült és melynek czélja kezdettől fogva a nemzeti eszmékért való 'igaz lelkesedés fölkeltése és ápolása volt — még ma is arra törekszik, hogy tagjaival a művelt külföld haladása és szépirodalmi remekeinek figyelembevételével, különösen a hazai tudományosság, művészet, költészet körébe tartozó s az iskolai oktatás kiegészítésére szolgáló magánolvasmányok alapján kijelölt vagy szabadon választott tárgyak önállóbb feldolgozásával az öntudatos munkásságot megszoktassa (alapszabályok II.), hogy e munkák jóakaró, de komoly megbírálásával az önérzetes, lelkiismeretes működést elősegítse-és e művelés által a hazának olyan polgárokat neveljen, a kik a nemzeti eszmékért, a hazáért nemcsak lelkesedni, de cselekedni is tudjanak. E nemes czélt tartotta szeme előtt a Magyar Társaság ezidén is, mikor már 76-odszor alakult meg. Elnöke dr. Wallentínyi Samu főgymn. tanár lett. A tisztikar a következőképen alakult meg: Alelnök Toronszky Emil VIII. o. t., titkár Szóbél Samu VIII. o. t., főjegyző Friedmann Manó VIII., o. t., főpénztáros Szentistványi Artur VIII. o. t., tudományos-főkönyvtáros Klein Béla Vili. o. t., szépirodalmi főkönyvtáros Móhr Gyula VIII. o. t., aljegyző Lórencz István VII. o. t., alpénztáros Plenczner Ferencz VII. o. t., laptáros Adriányi Géza VII. o. t., alkönyvtáros Francz Oszkár VII. o. t. A rendes-tagok száma 75, a pártolóké 13, összesen 88 volt. Ezek közül még a megalakuló-gyűlés előtt meghalt 1, az év folyamán kilépett 3 rendes-tag, úgy, hogy a tagok száma az év végén 84. Mint más éveken, úgy ezidén is vasárnaponkint tartották a tagok összejöveteleiket, a mikor is egyes tagok szavaltak, szabadelőadásokat, felolvasásokat tartottak és bíráltak. Volt 68 szavalat, 7 szabadelőadás, 8 felolvasás; a beadott munkák száma 35. A gyűlések száma 25 volt, ezek közül 3 rendkívüli és 22 rendes. Hogy a tagok csakugyan lelkiismeretesen dolgoztak, arról a szavalatok, felolvasások és szabadelőadások szép számán kívül bizonyságot tesznek a következő adatok: Volt 2 dicsérendő szabadelőadás, úgymint Friedmann Mandl «Azigazságszolgáltatás Arany balladáiban», és Szóbél Samunak «Magyar- ország, mint a keresztyén Európa védőbástyája» ez. előadásai. Méltánylandó volt Greiner Géza 1, jobb volt Weingarten Leo 2 szabadelőadása. 93
