Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1903
10 teljes számmal tisztelgett az ünnepelt jubilánsnál, a kiben nemcsak a felvilágosodott gondolkozású férfit, az önzetlen hazafit, az áldozatkész barátot, hanem a*jCollegiumnak igazi barátját is tiszteljük, és a collegiumi igazgató kifejezte előtte a tanári testületnek szerencsekivánatait Október végével nagy veszteség érte szeretve tisztelt főpásztorunkat, mélt. Zelenka Pál püspököt, midőn neje október 29-ikén Miskolczon hosszú szenvedés után jobblétre szenderült. A szeretettel környezett főpásztorral együtt gyászolt a Collegium is és az október 31-ikén Miskolczon végbement temetésen megjelent a Collegium nevében Ludmann Ottó coll. igazgató, dr. Mikler Károly jogkari dékán és Gamauf György tanítóképző-intézeti igazgató és koszorút helyeztek a nemeslelkű elhunytnak ravatalára. Október 31-ikén, régi kegyeletes szokás szerint, a reformátió emlékünnepével kapcsolatosan a Collegiumnak prot. ifjúsága a tanári karral a szokásos deprecatio alkalmával az úrvacsorához járult. Az ünnepi-beszédet Mayer Endre theol. tanár tartotta; az ifjúság szónoka Treszler László theologus volt. Ugyanez nap délután ünnepelte meg a theologiai hallgatóság a reformátió kezdetének évfordulóját a Collegiumnak dísztermében, és ez ünnepélyen résztvett a tanári kar és nagy és előkelő hallgatóság is. Őszinte örömtől, igazi lelkesedéstől dobogott egész Sárosvármegye lakosságának és különösen Eperjes városa polgárságának a szíve, midőn november első napjaiban O felsége megyénknek kiváló fiát dr. Berzeviczy Albert v.b. t. t.-t vallás- és közoktatásügyi miniszterré kinevezte. Kettős örömmel fogadta a Collegium a fényes képességű és már eddig is nagy érdemeket szerzett férfiú kitüntetésének hírét, mert hiszen főiskolánk büszkeséggel övének is mondhatja a magas polczra emelt férfiút. Midőn ugyanis 1878-ban a collegiumi jogakadémia « két évi szünetelés után újjonnan szervezve ismét megnyittatott, akkor a collégiumi pártfogóság 1878. július 13-ikán dr. Berzeviczy Albertet, Sárosvármegye kitűnő főjegyzőjét a «Dessewffy Arisztid» nevét viselő tanszékre rendes jogtanárrá választotta és ő ilyen minőségben az 1878/9. tanévben magyar alkotmány- és jogtörténetet, európai jogtörténetet és nemzetgazdászattant; az 1879/80. tanévben bevezetést a jog- és államtudományokba, alkotmány- s kormányzati politikát és nemzetgazdaságtant adott elő kiváló szaktudással, vonzó és hallgatóit .lebilincselő előadással. Kitűnő jogtanári működése közben 1881-ben országos képviselővé választatván, 1881. júliusától elhagyta a Collegiumot és avval a tanári működés terét, de azóta is sok jelét adta annak, hogy főiskolánknak barátja és jóakarója maradott. Midőn miniszterré való kineveztetésének híre hozzánk érkezett, akkor a Collegiumnak fenntartó testületé és tanári kara sietett a következő üdvözlőirattal örömének kifejezést adni: „Nagyméltóságú Miniszter úr! Kegyelmes Urunk! Hazánk tanárai és tanulói, közoktatásügyünk és kultúránk igaz barátai bizonyára mindnyájan a legnagyobb örömmel, a legőszintébb lelkesedéssel üdvözlik Nagyméltóságodat új pályája kezdetén, a midőn Nagyméltóságod kezébe veszi közoktatásügyünk vezetését. A legnagyobb örömmel, a legőszintébb lelkesedéssel vette mindenki
