Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1902
59 unióban s ilyenre kell törekednünk, ha megértjük az idők jeleit, napjainkban szüntelen a belmisszió s az evangelizáczió munkásságának összes ágaiban. Önök konferencziája kedves ifjak, élő bizonyságul szolgálhat arra nézve, hogy miként lehetne megvalósítanunk tervszerlüeg és fokozatosan Magyar- országon anyaszentegyházunk hő szerelme által sugalmazott eme hazafias meggyőződésemet a tömörülés és az egyesülés tekintetében. Áldja meg az Isten önök nemes törekvéseit és fáradozásait a haza s az egyház szolgálatában ! Egyházirodalmi és társadalmi érintkezésükben — hogy br. Prónay Dezső egyet, felügyelőnk szavait idézzem — ne azt keressék, a mi bennünket elválaszt, hanem azt, a mi bennünket egyesít. Ez legyen állandóan követendő vezérfonaluk majdan hivatalos munkásságukban is hazai és egyházi közéletünk összes ágaiban. Ne feledjék el sohasem azt, a mit a közelmúlt napokban hazai prot. közéletünk egyik kiváló vezéralakja, úgyszólván világi papja: Hegedűs Sándor oly szépen mondott el Komáromban a dunántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyűlésén eképpen : A protestantizmus éltető eleme az öntevékenység. Ezt ápolni, fokozni és mélyíteni elsőrendű feladatunk. Szükségünk van erre az evangéliumi prot. kovászra mint egyházi, de nagy szükségünk van rá mint állami tényezőre. Mert a protestantizmus nem tekint se jobbra, se balra. Csak egyházának és hazájának él. A vallástalanság és a vak fanatizmus ellen a protestantizmus a tiszta kegyesség és az evang. szeretet fegyvereivel harczol; az internaczionalizmussal a haza és a nemzet érdekeit állítja szembe. Ez a keresztyén és magyar nemzeti szellem legyen ezentúl is egyházunk vezető lelke, éltető géniusza. Mi jó keresztyének és jó magyarok akarunk lenni ezután is. A midőn végül ismételten is a konferenczia összes tagjait a főiskola s a tiszai ev. egyházkerület nevében a legmelegebben üdvözölném s tanácskozásaikra Istennek megvilágosító kegyelmét és bőséges áldását kérném, a hazai protestáns theologusok jelen eperjesi konferencziáját örömmel és lelkesedéssel megnyitom.“ A nagyhatású megnyitóért Görömbei Péter konferencziai társelnök fejezte ki az ifjúság hálás köszönetét. Ifj. Draskóczy Lajos a helybeli ág. h. ev. egyház nevében, Révész Kálmán abaúji ev. ref. esperes pedig egyházmegyéje nevében üdvözölték a konferencziát, mit Görömbei és Belicza társelnökök a legőszintébb hála szavaival köszöntek meg. Tisztelgett az ifjúság Kubinyi Albert egyházfelügyelőnél és dr. Schmidt Gyula collégiumi felügyelőnél, kik mindketten a legmelegebb érdeklődést tanúsították ügyünk irányában, míg magyar prot. egyházunk kilencz püspöke, nemkülönben bőkező pártfogóink előtt táviratilag fejezte ki mély hódolatát a konferenczia. A programmpontokra részletesebben itt kiterjeszkedni nem akarok, — konferencziánk nyomtatott jegyzőkönyve, mely minden érdeklődőnek a legnagyobb készséggel rendelkezésére fog annak idején bocsáttatni, hű képet fog arról nyújtani; elégnek tartom megemlíteni az Eperjesi Lapok tudósítását, a mely szerint az előadók kiváló szorgalommal, mély értelemmel adták elő tárgyaikat, míg a gyűlés többi tagjai élénken megvitatták azokat. A progtammnak legkimagaslóbb és a magyar prot. theologiai ifjúság életében bizonyára legmaradandóbb emlékű pontja a 6-ik, melyet a bizottság 8*
