Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1902
A collegiumi Magyar Társaság története. • 1827—’1860. • A történelem tanúbizonysága szerint a nemzetek irodalma többé-kevésbbé mindenkor összefüggésben volt politikai életükkel. A mint az ég megeredt csatornáiból aláhulló esővíz áthatja a föld rétegeit, hogy előbb vékony erecskévé, később meg mind nagyobb patakká, folyammá egyesülve a tengerbe siessen s onnét elpárologva a magasba ismét mint esőt Ígérő felhő tömörüljön: éppen úgy hat ki egy-egy nagyobb politikai esemény is a nemzet minden rétegére s lesz az egyesek ennek nyomán támadó észrevétele, véleménye általánossá, közhangulattá, mely ihletett ajkú költők és Írók által az irodalomban kifejezésre juttatva, ismét politikai események, átalakulások előidézőjévé válhatik. Gondoljunk csak II. József korára. A «kalapos király» intézkedései minden hazafit megtámadva nemzetiességében, közhangulatként általános visszahatást szülnek, mely évek során keresztül uralkodik mint vezérelv a politikában. S vájjon miből táplálkozik ez a visszahatás ? Az irodalomból. Avagy mit bizonyít az irodalom történetének nagyobbrészt a politikai események szerint való korszakokra osztása? Kétségkívül minél szorosabb összefüggést a politikai és irodalmi élet között. Ha pedig ezt elismerjük, akkor azonnal be kell látnunk azt is, hogy nem csekély befolyással vannak a politikai események a nemzet művelődésének egyik legfontosabb eszközére, az irodalom létezésének egyik legszükségesebb feltételére, egy az irodalom harczosait kiképző intézményre : az iskolákra is. Hisz az iskolák adnak irányt a fogékony ifjú lélek fejlődésének s az iskolák vezetői képezik nem ritkán az irodalom munkásainak javarészét. Innen van az, hogy politikai esemény, az 1790/91-iki s a következő országgyűléseken a magyar nyelv művelése és minden téren való érvényre- juttatásáért folytatott küzdelem indítja meg az iskolákban is a törekvést nyelvünk föllendítésére, ápolására. Coll. Ért. I i
