Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1902

12

Helyet adnak az Érdemkönyvben az alkalmi verseknek is. Szabályozzák a mulasztást elkövető tagok ellen való büntető eljárást. Végül elhagyják a tanácskozási órákat, a mi azt jelenti, hogy a folyó-ügyeket ezentúl minden ülésen lehet elintézni.

Alig készülnek el azonban az alapszabályok eme módosításával, midőn egy váratlan esemény rövid időre hirtelen megszakítja a társaság működését: Kovács Sámuel elölülő leköszön s ennek következtében több tag kilép.

Hiábavaló a lelkesebbeknek minden igyekezete, az amúgy is csekély számú tagokból álló Kör még kisebbre zsugorodik össze s. így az első félév vége felé kénytelen feloszlani. Eloszlanak, «de nagyobbára csak úgy, mint fellegek nyári napon, hogy kis idő lefolytával (mintegy megújulva) annál nagyobb borúval födjék el a láthatárt s keblükből kétszeres erővel hullassanak tüzes villámokat». Ezt írja Vádlott Imre s igaza van. Mert a második félév elején már ismét összeállnak 35-en a Magyar Társaság megalakítására.

Legelőször is összevonják a pártfogói és elölülői hivatalt az elnöki tisztségben s erre az állásra Vandrák Andrást, az eddigi pártfogót hívják meg. Valóban sokat nyer ezzel az intézkedésével a társaság, mert ettől fogva az a tanár, a ki mint pártfogó vagy főfelvigyázó csak távolról kisérte figyelemmel működését s inkább csak a Kör képviselője, jogainak védője volt, most, mint elnök, jelen lévén az egyes gyűléseken, bölcsebb belátása szerint irányíthatja a Társaság munkálkodását s a bensőbb érintkezés által hathatósabban mozdíthatja elő felvirágoztatását. Legjobban meggyőz bennünket ezen állítás helyességéről éppen Vandrák Andrásnak mint elnöknek a szereplése.

A kiváló elnökön kívül azonban egy új jeles tagot is nyer a Társaság: Szakái Lajost, kit nyomban megválasztanak a csak most létesített főjegyzői tisztségre, míg aljegyzőnek Vachott Imrét teszik meg. Itt tehát ismét új hivatallal találkozunk, még pedig kettővel, melyek az eddigi titoknoki állás szét- darabolásából keletkeztek, azzal a meghatározással, hogy a főjegyző veszi fel az ülések lefolyásáról a jegyzőkönyvet s végzi a Társaság levelezéseit, míg az aljegyzőnek a jegyzőkönyvek letisztázásán kívül a munkahozók és szavalok kijelölése s a hiányzók ellenőrzése is kötelessége, s így részben a mai titkári teendőket is végzi. Tehát a Társaság tisztjei:

1836-ig:

Főfelvigyázó vagy pártfogó Elölülő

.............................

T

itoknok .......

Pénztárnok.

Két könyvtáros.

1836-tól:

. Elnök.

{

Főjegyző. Aljegyző. Pénztárnok.

Két könyvtáros.

De más tekintetben is nevezetes haladással találkozunk. Ugyanis Vandrák nem akarja addig az elnökséget elfogadni, míg a társaság főczéljáról és alkotmányáról őt fel nem világosítja. Hogy a tagok ennek eleget tegyenek, újonnan kidolgozzák törvényeiket s egyszersmind írásba foglalják a társaság milétét, czélját, tárgyát, körét és alkotmányát.

,