Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1901
24 ügyének — legjobb tudással és legjobb szándékkal való — munkálása mellett, előmpzdíthassa egyszersmind a mi jogakadémiánknak az ügyét is, a melynek háttérbe szorítása bizonynyal nagy és helyrehozhatatlan veszteség lenne Colle- giumunkra, vármegyénkre, városunkra, egyházunkra, sőt az egész hazai tanügyre. Legyen szabad ezzel a kérdéssel kapcsolatban itt is megemlíteni azt, hogy e reform kérdésével különös előszeretettel és alapossággal éppen dr. Horváth Ödön jogkari dékánunk foglalkozott, a ki a hazai jogi oktatásügynek egyik legismertebb nevű Írója, s a ki, — eltekintve a hírlapokban és folyóiratokban megjelent e tárgyú czikkeitől és tanulmányaitól, —- e tanév alatt három önálló műben foglalkozott ennek a kérdésnek részletes méltatásával és pedig: «Az egységes jogi államvizsgálat kérdéséhez», — «Újítás a jogi államvizsgálatok terén» — és «Az eperjesi jogakadémia jövője» czímű műveiben. A midőn az ez irányú annyira buzgó és sikeres irodalmi tevékenységét ezúttal is elismeréssel említjük, meg nem állhatjuk, hogy ne tolmácsoljuk abbeli óhajtásunkat, vajha főképen mindazok, a melyeket nevezett szerző az utolsó helyen említett s az egész közönségnek e helyütt is figyelmébe ajánlott művében, ősi tanintézetünk jövőjére nézve elmondott, teljes valóra válnának ! Úgy legyen ! Erre nézve pedig nem kis mértékben fokozza reményünket az a szép és lelkes határozat is, melyet Sárpsvármegye közönsége 1902. márczius 17-ikén tartott közgyűlésében, Kassa sz kir. városnak az ott létesítendő egyetem ügyében való megkeresésében hozott, s a mely melegségénél és nagyjelentőségénél fogva egyaránt megérdemli, hogy azt ezen a helyen is megörökítsük: „A vármegye közönsége elismeréssel és méltánylással vesz tudomást a Kassán felállítani tervezett tudományegyetem létesítésére megindult mozgalomról, valamint arról az áldozatkészségről, a melyet Kassa szab. kir. város közönsége ennek az intézménynek a létesítésére tanúsított. Tekintve azonban azt, hogy a szomszédos törvényhatóságnak e tárgyban benyújtott kérvénye országgyűlésünk képviselőházában már ezévi márczius 8-ikán tényleg letárgyaltatott, a mikor az a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak kiadatni határoztatott; tekintve, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak hivatalosan is közzétett s a szakközegek véleménye alá bocsátott új törvényjavaslattervezete szerint, a jogi oktatásügy terén legközelébb egy oly nagyszabású reform terveztetik, a mely — a képesítő jogi vizsgálatoknak egységesítésével, a jogtudori szigorlatok kötelező voltának eltörlésével, a fővárosi m. kir. tudományegyetem jog- és államtudományi karán észlelhető egészségtelen túlnépességnek megszüntetésével, a jogi oktatásügy decentralisatiójával, új egyetemek felállításának szükségtelenné tételével, és —- mindenekfölött — a hazai jogakadémiák teljes felvirágoztatásával: felette nagy horderejű lesz a szakkészültség, a jogi oktatásügy és az ezzel foglalkozó tanintézetek szempontjából egyaránt; tekintve végül, hogy a vármegye közönségének a jelenben is buzgó óhajtását képezi az, miszerint a vármegyénk székvárosában fennálló s a kedvezőtlen viszonyok daczára is a virágzásnak magas fokára emelkedett ősi jogakadémia, — mely itt oly áldásos hivatást tölt be, mely városunk és így vármegyénk jól felfogott érdeke szempontjából nélkülözhetetlen, a melynek
