Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1901
16 mostan is s panasz és kétségbeesés nélkül kell elrebegnünk azt, hogy: «Mi atyánk! Legyen meg a te akaratod!» «Az embereket te meghagyod halni és azt mondod az emberi nemzetnek: Legyetek porrá, kik porból lettetek!» Oh Atyánk! Megaláztál, a porba sújtottál alá mostan is! De: «Legyen meg a te akaratod!» Légyen porrá az, a mi por mibennünk, de add, óh add, világoknak Ura, hogy az, a mi e drága halottban nem volt por, az, a mi szivének, lelkének drága kincse volt, hogy az itt maradjon, itt maradhasson közöttünk az idők végtelenéig! Ne engedd azt, hogy a könyörtelen halál győzedelmeskedhessék a szereteten! Engedd, hogy a mi megdicsőült halottunk drága szelleme a bennünket összetartó tiszta szeretet képében, a becsületes munka szeretetének és ez ősi Collegium s az általa híven szolgált szent czélok szeretetének a képében itten lakozzék mi közöttünk örökké, szakadatlanul! Engedd, hogy őt, a kinek szomorú elköltözésén már csak abban is vigasztalást kell keresnünk, hogy hosszas szenvedései és kínjai immáron véget értek, engedd, hogy őt szeressük és szerethessük halála után is lelkünk egész odaadásával s sírjához ki-kizarándokolva, nemes példájából tanuljunk önfeláldozó lelkesedést, határtalan tennivágyást mindenért, a mi Collegiumunknak, egyházunknak, hazánknak, a tudománynak és az emberiségnek javára szolgál! Forrón szeretett ifjú halottunk! Te megmérhetetlen, megszámlálhatatlan drága reménységünk, Isten veled! Isten veled !“ Főiskolánk a gyászeset alkalmából a következő gyászjelentést adta ki: „A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi Collegiumának igazgatóválasztmánya és tanári testületé mély fájdalommal jelenti, hogy dr. Meliorisz Béla jogakadémiai nyilv. rk. tanár, a Magyar Heraldikai és Geneal. Társulat levelező-tagja, stb., f. évi november 12-ikén, életének 27-ik évében, jobblétre szenderült. A boldogult hült tetemeit f. hó I4-ikén d. u. 3 órakor, a Collegium épületéből kisérjük örök nyugalomra, az ág. hitv. ev. egyház szertartásai szerint. Eperjes, 1901. november 12. Béke lengjen a kiváló képzettségű tanár és szeretett kartárs porai felett!“ Jogakad. ifjúságunk pedig következőleg örökítette meg fiatal tudósunk emlékezetét: „Az Eperjesi Joghallgatók Testületé a legmélyebb fájdalommal jelenti, hogy a forrón szeretett ifjú tanár, s a hallgatóságnak mindenkor igaz jóakaró barátja: dr. Meliorisz Béla jogakadémiai nyilv. rk. tanár, a Magyar Heraldikai és Geneal. Társulat levelező-tagja, az Eperjesi Jogász-vívóegylet tiszteletitagja, stb., f. évi november 12-ikén, életének 27-ik évében, jobblétre szenderült. A boldogult hült tetemeit f. hó 14-ikén délután 3 órakor a Collegium épületéből kisérjük örök nyugalomra. Eperjes, 1901. november 12. Szeretettel és tisztelettel környezett emléke hálás szivünkben örökké él!“ Életrajzát a következőkben ismertetjük: Deménfalvi dr. Meliorisz Béla az eperjesi ág. h. ev. kér. collegiumi jogakadémia rk. tanára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat levelezőtagja, a berlini Összehasonlító jog- és államtudományi Nemzetközi Egyesület tagja, a Történelmi Társaság s a Szepességi Történelmi Társaság tagja, s az Eperjesi Jogász-vívóegylet tiszteleti-tagja, született 1875. augusztus 23-ikán
